Még mindig korán sötétedik, hideg is van kint, és este 8 után amúgy sem szabad az utcára menni – nem túl ideális állapotok. Az elmúlt hetekben mégis arra használtuk az estéket, hogy enyhítsünk a város iránti hiányunkon, mégpedig azzal, hogy kiválogattuk és megnéztük azokat a kedvenc filmjeinket, amiben a szereplők és a cselekmény mellett a főváros megannyi helyszíne is tagadhatatlanul a sztori fontos részei. Történelmi távlatok, retró pillanatok, utópisztikus világok vagy éppen csak az amúgy szokásos mindennapjaink városa. Ki gondolta volna, hogy egy kocsmázós jelenet, vagy egy tömött busz láttán ennyire el fogunk érzékenyülni…
Bartha Dorka írása.
Cinego:
Budapest retró
Felkerült hivatalosan is az évek óta más platformokon is keringő zseniális retró-sorozat, amely a Budapesti Egyesítési Emlékbizottság és a Magyar Filmintézet támogatásával készült. Kizárólag archív, korabeli felvételek a 60-as, 70-es évekből: ikonikus reklám- és rövidfilm-részletek, ritkán látott mozihiradók, amelyekkel, ahogy Papp Gábor Zsigmond fogalmaz:
„a ‘város lelkét’ kívánjuk megragadni és feltárni. Azt, hogy miként éltek a fővárosiak a hatvanas, hetvenes években. Milyenek voltak az étkezési, öltözködési szokásaik, hova jártak szórakozni. Várostörténet ez szekunder szinten, a budapesti hétköznapok történelme.”
Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan
Reisz Gábor 2014-es generációs sikerfilmjének fénye mai napig nem kopott meg, újra-és újranézve mindig másra figyelünk benne. Most éppen a háttérben a városra, ami nem az útikönyvek csillogó Budapestje, de a mi – most éppen eltűnt – hétköznapi pillanataink gyűjteménye – a törzshelyen a kocsmázásokra, az utcai csatangolásokra, a méla busz utakra.
Napszállta
Különleges film Nemes Jeles László második egész estés filmje. Nagyon kell rá figyelni, időt kell neki adni, rá kell hangolódni a különleges látásmódjára – és erre mikor máskor lenne lehetőségünk, ha nem most. Az első világháború előestéjén játszódó történet apró mozdulatokkal, de elképesztően pontosan adja vissza az 1910-es évek Budapestjét – az Osztrák-Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városát, ahol keverednek a nyelvek, a különböző státuszú és származású emberek, és a felszín alatt már forrnak az indulatok, miközben Leiter Írisz néhai szülei legendás kalapszalonjában dolgozva kutat a bátyja után.
Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre
Márta, a negyvenéves idegsebész szerelmes lesz egy magyar orvosba, és hátrahagyva sikeres amerikai karrierjét, Budapestre költözik, hogy új életet kezdjen a férfivel.
Ám a nő hiába várja a Szabadság-híd pesti hídfőjénél: a férfi nem jelenik meg a randevún. Márta kétségbeesetten a keresésére indul, de amikor rátalál, élete szerelme azt állítja: sohasem látta őt azelőtt. A valóság és képzelet határán játszódó szerelmesfilm képviseli Magyarországot a 93. Oscar-díjon is.
Filmio:
Égigérő fű
Az 1979-es mesefilm kölcsönözte a nevét a főváros udvarzöldítési pályázatának is – nem hiába. Az 1979-es alkotás megmutatja, hogy egy közös cél hogyan kovácsolja össze a ház lakóközösségét – onnantól, hogy a Paripa utcai bérházban nyaraló kis Misuban megfogalmazódik az ötlet, hogy a nyugdíjba vonuló parkőr szíve vágyát teljesíteni kéne. Innentől felpörögnek az események, vajon a gyermeki leleménynek és az összefogásnak sikerül a szocialista bürokrácia útvesztőit is kikerülve megvalósítani az álmot?
Szeleburdi család
Szintén Palásthy György rendezte két évvel az Égigérő fű után az újabb zseniális ifjúsági filmet – a pesti bérház zsúfolt lakásában egymás hegyén-hátán, és kissé kaotikusan, de szeretetben élő Faragó család mindennapjaik során még a fikuszt is megsétáltatják a Károlyi-kertben.
„Hamisítatlan nyolcvanas évek életérzés: egy kis időutazás abba a korba, amikor még szóba álltunk a szomszédainkkal.”
szól az ajánló.
Miss Arizona
Aki az egykor csillogó pesti éjszakában merülne el – a legendás Arizona mulató története épp nekik való. Marcello Mastroianni és Hanna Schygulla alakította Rozsnyai házaspár visszatérve Budapestre a 30-as években megnyitják a Nagymező utcai mulatót a mostani Mai Manó Házban. A luxus mulatóban, ahol a legszebb görlök és a legtrükkösebb színpadi gépezetek és technikai megoldások kápráztatták el a közönséget, előszeretettel megfordult a felső tízezer is – bárók, miniszterek, nagykövetek és persze a gyanús elemek, kémek is.
Megáll az idő
Bereményi Géza és Gothár Péter kultikus filmje a 60-as évek Budapestjére kalauzol minket – kamasz szerelmek, a felforgató rakendroll és Elvis, házibulik, és a Coca-Cola, amitől beállsz. Egyszerre féktelen és reménytelen, fiatal lázadási vágy a diktatúrában, és szembenézés a közeli ‘56 személyes kudarcával, az emigráltak és itthonmaradtak bűntudatával.
HBO:
Drakulics elvtárs
Vámpírok a Kádári Magyarországon? Mi zajlik a Gellért szálló falai között? És a gyermekvasúton éjszaka? Bodzsár Márk zseniális, szatirikus komikus korrajzot fest a 70-es évek fővárosáról, komikus elemekkel és igazi retró hangulattal, miközben a belső elhárítás kétségbeesett versenyt fut az idővel és a szerlemi szálak is egyre bonyolódnak.
Netflix
Foglyok
Az Oscar-díjas Deák Kristóf első egész estés filmje az 50-es évek Budapestjére kalauzol minket, a kommunisták arcképeivel teleaggatott Műegyetemről azonban hamar egy burzsoá polgári lakásban találjuk magunkat, amely kisgömböcként elkezd bekebelezni mindenkit, aki az ajtón belép. A valós eseményeket feldolgozó történet egyszerre enged már nevetni a Rákosi-korszak diktatúrájának abszurditásán, de egy pillanatra sem felejti el érzékeltetni a történelmi idő súlyát sem.
Liza, a rókatündér
Aki csak egy jelenetet is látott belőle, azt is azonnal magával ragadja a különös hangulatú, egyfajta utópisztikus Budapesten játszódó elátkozott rókatündér lány kalandja. A Mátyás téri Magda-udvarból ezer felé ágazó történetben az ápolóként dolgozó Liza az igaz szerelmet keresi, miközben a a japán slágerénekes, Tomy Tani szelleme kíséri mindenhova.
Borítókép: Drakulics elvtárs
