Veress Dóra és Gellért Gábor vendégei ezúttal Jamrik Levente, a Falanszter blog szerzője, történész, Tompos Márton, a Momentum Erzsébetváros alelnöke és Erő Zoltán, Budapest főépítésze. A téma pedig a csuka, amelyik megfogta a rókát. Lebontunk régi budapesti házakat, hogy a helyére szállodákat építsünk. Aztán a szállodákba várjuk azokat a vendégeket, akik meg akarják nézni a régi budapesti házakat.
Elindulunk a lebontásra ítélt Wichmann kocsmától. Körülnézünk a Király utcában. Aztán felsétálunk a Várba. És végül körülnézünk a Duna partján. Kedves podcast hallgatók – tartsatok velünk!
Jamrik Levente mesélte el a Wichmann kocsma múltját és jelenét…
Az első magyar kártyafestő műhely itt alakult. Schneider József mester az Erzsébetvárosban alkotta meg a magyar kártyát. Ő találta fel a tükörkártyát is. Bárhogy is fordítod a lapot, mindig szembenéz veled a figura. A magyar kártyának svájci hősei voltak, hiszen magyarok nem lehettek, és 36 lapos volt. A legkisebb lap a hatos volt, amelyen Tell Vilmos lelőtte a fia fejéről az almát. Csak aztán – mivel ez volt a legkisebb értékű lap – kidobták a pakliból.
Jamrik történeteiből a pikáns részletek sem hiányoznak…
Erzsébetváros ezen része mindig is bulinegyed volt. Messzi földről jártak ide az uraságok szórakozni. A helyek is beszédes nevet viseltek. A jó meleg akolhoz… Fogazó kacsa… Kék macska, Piros macska, Fekete macska. A Wichmann kocsma helyén is egy fiatal hölgyeket foglalkoztató hely volt, ahova a legnagyobbak jártak. Királyok és királyfiak, Jókai és Krúdy. Bismarck kancellár fia innen vitt magának feleséget.
Tompos Márton petíciót indított a Kazinczy utca híres házának megmaradásáért…
„A Momentum már indulásakor megmutatta, hogy hisz a közösség véleményében és erejében. Gondoljunk csak a budapesti olimpiáról szóló népszavazási kezdeményezésünkre. Persze ez egy nagyon más helyzet. Itt csak azt szeretnénk elérni, hogy a tulajdonosok elgondolkodjanak egy jobb, a közösség számára is megfelelő megoldáson!”
Erő Zoltán, Budapest főépítésze borúsan látja a Wichmann kocsma esélyeit…
„Itt rettenetes nagy pénzekről van szó, ilyenkor kevéssé számít a hagyomány fontossága. Hogy mit lehet tenni? A világ boldogabbik felén a közösség gyakran összefog, és megvásárolja az ingatlant, hogy megmentse a lebontástól. Majd megtartja kicsinek. Erre nálunk kevés esélyt látok.”
A főépítész szerint az a probléma, hogy a kisebb házak helyére egyre nagyobbak kerülnek…
„Nyilván egy épületet akkor érdemes elbontani, ha sokkal nagyobbat emelsz helyette. A négyemeletes házat ritkán bontják le, hogy hatemeletest építsenek helyette. A kicsi, ékszerdoboz házak, amelyek szerethetőek így tűnnek el végérvényesen.”
Erő Zoltán a Budai Vár beruházásairól is elmondta a véleményét…
„A Levéltár tornyának visszaépítése anakronisztikus. A Pénzügyminisztérium visszaépítése anakronisztikus. A Dísz téri hadtestparancsnokság visszaépítése is anakronisztikus. Ezeket a II. világháború után azért bontották el, mert megsérültek. Akkor egy felelős építészeti grémium – Rados Jenő professzor vezetésével – úgy döntött, hogy az egy- és kétemeletes barokk házakat kell helyzetbe hozni. A később született, monumentális építményeket szerényebb formában kell visszaépíteni. A Pénzügyminisztérium épülete például konkurált a Mátyás Templommal, ezért szerényebb kivitelben emelték újra.”
Podcast:
További kérdések, amelyekre választ kapunk a podcastból:
Miért volt népszerű a Kazinczy utcai műintézmény a férfiak körében?
Hol volt Budapest első mozija és milyen filmeket vetített?
Ki volt Bismarck fiának magyar felesége?
Milyen tevékenység adta meg a „Hallod-e Rozika te?” című sláger ütemét?
Miért nem kapott a Wichmann ház műemléki védettséget?
Milyen trükkökkel lehet lebontani egy műemlékstátuszban lévő házat?
Megmenthető-e a Wichmann kocsma?
Mit jelent a replikaépítészet?
Mi a Budai Vár beruházás szimbolikája?
Milyen házak épülhetnek a Duna partjára?
Borítókép: Bartha Dorka
