Az 1900-as évekre drasztikusan megváltozó nagyvárosi életkörülményeknek és követelményeknek egyre kevésbé feleltek meg a régi minták – nemcsak a hétköznapi élet területén, de a művészetben, kultúrában is újdonságra éhezett a közönség. Az ezernyi néven ismertté váló szecesszió vagy Art Nouveau (szó szerint “új stílus”) már inkább mozgalom volt, semmint egyszerű stílusirányzat. Ugyan az iparművészet területéről indult ki, de pár év alatt meghódította a világot, és az élet minden területét. Íme a tíz legszebb Budapesti középület, fürdőtől a hoteleken át a szakrális és kulturális központokig, amelyek már alig várják, hogy újra kinyithassanak a nagyközönség előtt. Íme a listánk második része.
Bartha Dorka írása.
6. Kazinczy utcai ortodox zsinagóga
A belső- erzsébetvárosi utca furcsa könyökhajlatában szinte megbújik ez az épület. Hiába a tekintélyes méretek és az izgalmas homlokzat, ha valaki nem elég szemfüles, könnyedén elsétálhat mellette, anélkül, hogy tudná, micsoda kincset hagy ki.
Az utca felé zárt homlokzattal magasodó tömbben a zsinagóga mellett, rabbilakást, óvodát, iskolát, éttermet is találunk, a belső udvara egy Dob utcai kijárattal is rendelkezik. A komplexum építésére a hitközség 1909-ben írt ki pályázatot, végül a megbízó a Löffler-fivéreket, Bélát és Samut választotta ki a munkára.
Az építészek a szűk utcában ötletes, teraszos szintképzéssel csökkentik az épület méreteinek hatását, a monoton téglafalakat gazdag díszítéssel koronázzák, melyek formakincse a zsidó kultúrából merít és geometrikus vonalaival már a bécsi szecesszió felé kacsintgat. Az 1913-ban felavatott zsinagóga funkciót jelző kettős kőtáblát is megtaláljuk az az első emeleti ablakok között.
A pártázat alatt futó héber idézet pedig a következő: „Milyen félelmet keltő ez a hely: nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja”, (1Móz 28,17). A zsinagóga belső tere is gazdagon díszített, világoskék festésen burjánzó vallási- és virágmotívumokkal.
7. Kőbánya – Szent László-templom
Lechner Ödön egy korai – még az Iparművészet Múzeum, vagy a sorozat első részében szereplő Földtani Intézet előtt tervezett remeke Kőbányán magasodik, ahol akkoriban az építész is lakott.
Bár az építése körül voltak nehézségek – az első terveket 1891 után Lechnernek teljesen át kellett dolgoznia, hogy a velencei Szent Márk Bazilikára hasonlító épületegyüttes helyett egy jóval konzervatívabb, a magyar hagyományokhoz alkalmazkodó változat valósulhasson meg. A végeredmény (1897-ben szentelték fel) így is lélegzetelállító, a magyaros-szecessziós jegyek mellett erősen érződik a keleties és középkori gótikus hatás is.
Itt is feltűnik már a későbbiekben az építész védjegyévé váló színpompás Zsolnayval burkolt tetőzet, de a belső térben a szószék és a renovált keresztelőmedence is szintén a pécsi gyár alkotásai, az eredeti üvegablakokat pedig Róth Miksa tervezte.
A templom Budapest legmagasabb tornyával rendelkezik, részben ezért a II. világháború alatt a németek lőállást helyeztek ide, ami miatt a templom is jelentősen megrongálódott. A teljes felújítást csak az ezredforduló környékén fejezték be, de addigra a belső freskók teljesen elpusztultak.
8. Kozma utcai zsidó temető
1893-ban nyitott meg Magyarország legnagyobb zsidó temetője, az Új köztemető mellett, viszonylag a város szélén. A díszes ravatalozó épületét Freund Vilmos tervezte, és Stróbl Alajos oroszlánjai őrzik. A századfordulótól a Salgótarjáni utcai zsidó temető mellett ide temetkezett az izraelita társadalmi és kulturális elit jelentős része is. De itt nyugszik Hajós Alfréd, Komjádi Béla, Mai Manó fényképész és Lajta Béla is.
A fiatal Lajta számos századfordulós síremléket is tervezett mind a két temetőbe, leglátványosabb – még mestere, Lechner Ödön hatást mutató alkotása – itt található, a Zsolnay kerámiával és Róth Miksa műhelyéből származó mozaik díszítéssel burkolt Schmidl-sírbolt.
9. Újpesti Városháza
A grandiózus városháza építésekor, a századfordulón Újpest még önálló település volt – szépen gyarapodó, gazdag ipari vidék, bár már ekkor is szoros szimbiózisban a fővárossal.
A pályázatot Böhm Henrik és Hegedűs Ármin nyerte, és mintegy másfél év alatt, éppen 1900-ra el is készült az központi épület. Lechner Ödön hatása itt is felfedezhető, a mester vidéki – főként kecskeméti – városháza épülete nagyon hasonló tömegalkotásában.
10. Zeneakadémia
Ma már nem is gondolnánk, mennyi csatározás zajlott a zene eme palotájának az építése körül. Az 1875-ben megalapított Országos Magyar Királyi Zeneakadémia hamar kinőtte Andrássy úti pompás palotáját, így a századfordulóra szükségessé vált egy még nagyobb épület emelése az oktatásnak és a hangversenyeknek.
A tervpályázatot 1901-ben Giergl Kálmán nyerte meg, és 12 évvel később Korb Flórissal közösen ő is tervezhette meg az épületet. De miért tartott ennyi ideig a folyamat? Az építészpáros Lechner Ödön követőjeként egy izgalmas, magyaros-szecessziós elemekkel gazdagon díszített épületet álmodott meg, ám a szakma konzervatív része nemtetszését fejezte ki ezzel szemben.
Végül kompromisszumos megoldás született, egy historizálóbb homlokzattal, ahol azért fel-felbukkannak a szecesszió jellemző elemei is. Az épület belső díszítését nem felejti el, aki egyszer is járt bent, a csillogó Zsolnay-csempék, a mélyzöldtől az irizáló, eozinmázas kék gömbökön és az aranyosan csillogó mozaikok azonnal rabul ejtik a látogatókat.
