Aki idén szeretne randizni vagy kicsit romantikázni, extrán nehezített pályán kell, hogy boldoguljon, hiszen minden étterem, színház, mozi zárva, de még így sem lehetetlen küldetés egy tartalmas páros programot kitalálni. Hideg, de napos időt mondanak a hétvégére, úgyhogy a szabadtéri programoknak semmi akadálya – jól beöltözni mindig lehet, és ha sétálunk, főleg hegynek fel, sokkal kevésbé is fázunk. Hát még ha a szerelem is fűt!
Bartha Dorka írása.
Séta a város meseszép, ám sokszor ismeretlen környékein
Ha csak kicsit kimozdulnátok, akkor egy kellemes, beszélgetős séta egy izgalmas környéken nagyon jó közös élmény lehet. Mutatunk három csodaszép városrészt, ahol nem csak az utcák hangulatosak, de az autós forgalom is gyér, így bóklászásra is príma, és rejtett látnivalókban is bővelkednek.
Városligeti fasor
A Ligetbe kivezető egykori útvonal mentén, a Lövölde térnél kiérve a szűk Király utcából, hirtelen kinyílik a tér és megváltozik a környék arculata is: egy elegáns, fasorokkal szegélyezett zöldövezeti villanegyedbe csöppenünk, ami így tél végén is bájosan fest.
A környék a 19-20. század fordulóján egyszerre épült ki az Andrássy úttal. Ma már furcsán hat, de bizony ezek eleinte a felső tízezer nyári lakjai voltak, akik a forróbb hónapokban a belvárosi lakásaikból ide költöztek ki, ha nem éppen külföldön tartózkodtak persze.
Érdemes megállni a 31. szám alatti Székás-villánál. Az üvegnagykereskedő számára készült elegáns szecessziós villát Sebestyén Artúr tervezte, aki többek között dolgozott a Gellért szállón is. A fasor talán legkülönlegesebb korabeli épülete a Vidor Emil tervezte 33. szám alatti ház: nem csak az almazöld homlokzat vonzza a tekintetünket, de a gazdag szecessziós díszítések az ablakok körül és a tetőzet különleges, svájci nyaralókat idéző formája is egyedi. Ha erre járunk, kihagyhatatlan még az 1900-ban emelet, 47. szám alatti villa, amely Kőrössy Albert Kálmán munkája. A város egyik leggazdagabban díszített homlokzata, az ablakokat szegélyező pávás motívum a szecesszió egyik kedvenc formai megoldása.
Istvánmező
Zuglónak a Városliget körül elterülő csendes, árnyas utcái megannyi izgalmas felfedeznivalót rejtenek – nem csak azért érdemes erre sétálni, mert egymást érik a szebbnél-szebb villák és építészeti emlékek, de a hely története által kicsi jobban megérthetjük a századforduló megannyi modernizációs törekvését, hogy hogyan és kik próbálták Budapestet híres világvárossá, és egy igazán jó hellyé tenni minden társadalmi réteg számára, arisztokratától tanítónőig. Ez „Pest mályvarózsa-illatú Budája”, ahogy Térey János írta versében, nézzük meg, igaza volt-e?
Érdemes meglátogatni a Cházár András utca oroszlánját, de a környéken sétálva azzal is szembesülhetünk, hogy Hajós Alfréd nem csak olimpikon úszó de jeles építész is volt, vagy kicsit elálmodozhatunk arról, hogyan is zajlott a felső tízezer élete a bálok és teadélutánok között a fényűző Stefánia palotában a századfordulón.
Zárásként pedig, ha már Valentin-nap van, a Vénusz ünneplése hatalmas Zsolnay-domborművet is illő megnézni a Stefánia út és a Városliget sarkán álló Zala-villánál.
Ó-Mátyásföld
A 16. kerületi Ó-Mátyásföld villanegyed még mindig ismeretlen sok budapesti előtt, pedig egészen káprázatos az egykori nyaralótelep a sok-sok elegáns házával.
A város legszebb kertkapuja biztos itt található, de Koronafürt és a Májusfa sarkán álló Dozzi-villa is méltán versenybe szállhat a legdíszesebb szecessziós épület címért. Az egykori, Olaszországból érkezett szalámigyáros, Dozzi József nyaralóján tobzódnak a tipikus szecessziós díszitőelemek: pávák, indázó növényi minták és női alakok.
Egykor a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete vásárolta fel a területet, és építkezni is csak a belépés után az ő engedélyükkel lehetett, számos szigorú előírást betartva. Lassan, de biztosan nyeri vissza a környék régi fényét, sorra újulnak meg a villák, a legtöbb szerencsére igényes műemléki megoldásokkal.
Közösen a legszebb panoráma nyomában
Ha a hosszú séták vagy kirándulás helyett rövid, de velős programot keresünk, jó ötlet lehet felkeresni egy-egy látványos kilátót is, ahonnan tiszta, napos időben lélegzetelállító a város látványa.
Halászbástya
Közel van, könnyen megközelíthető, mégis most, hogy nincsenek turisták egész különleges élmény a Várban, és a Halászbástyánál sétálni. Ahol korábban sorba kellett állni, hogy egy gyors közös képet készíthessünk az árkádok alatt, a Parlamenttel a háttérben, most kedvünkre válogathatunk, hol is nézelődjünk és fotózkodjunk.
Árpád kilátó
A 376 méter magas Látó-hegyen álló kilátó éppen az erdő és a lakott terület határán áll, ennek ellenére a kilátás innen is csodás – nagyrészt a városra látunk rá, félpanorámaként tárul elénk a Duna szalagja a hidakkal és a pesti belvárossal. Megközelíteni is egyszerű, a 11-es busz Nagybányai utcai megállójából egy 15 perces séta után már itt is vagyunk.
Hármashatár-hegyi kilátó
Ha még magasabbra szeretnénk menni, de nem mondjuk az eléggé ismert Erzsébet-kilátót céloznánk meg, akkor irány a 495 méter magasan fekvő Hármashatár-hegyi kilátó. A 2016-ban átadott építmény egy, a hegycsúcsot a mai napig itt-ott látványosan elcsúfító légvédelmi ütegállások tájsebére épült rá. Innen már egész nagy panorámaként tárul fel előttünk a város, hiszen a belvárostól jó messzire kapaszkodtunk fel – szórakoztató játék keresgélni az ismert épületeket, vagy megpróbálni beazonosítani egy-egy formát, hogy innen nézve mi hol is van a városban.
A feljutás ha nem autóval érkeznénk, ide sem olyan bonyolult, a 137-es busz Hedvig utcai megállójából a Guckler Károly úton, majd ráfordulva az Országos Kéktúra jelzésére egy 30-40 percnyi sétával fel is érünk a kilátóhoz. Kis kaptatóra készüljön mindenki, de legalább fázni biztos nem fog.
Páros kirándulás a téli erdőben
Ha nem is első alkalommal, de a közös kirándulás is jó randiporogram, sokat meg leet tudni a másik személyiségéről egy-egy gyilkos kaptató alatt vagy éppen véletlen eltévedés okozta pánik során.
Kéktúra Hűvösvölgyben
Az Országos Kéktúra 13. szakasza a maga 22,4 kilométernél egy egész napos program, de ha ez soknak tűnik, akár kisebb részei is teljesíthetőek. Na de nézzük, honnan hova vezet. Érdemes “fordítva” elindulni rajta, vagyis a Hűvösvölgyi irányból kezdeni. Ez könnyen megközelíthető, hiszen több budai fonódó villamos végállomása is itt található.
A gyermekvasút állomását elhagyva érintjük a máriaremetei Kisboldogasszony templomot, elmegyünk a Remete-szurdok és Remete-barlang mellett és a Zsíros-hegy egykori, mára már csak romokban megmaradt turistaháza mellett is.
Végül egy nagyobb kaptatóval felérünk az örökké szeles Nagy-szénás csúcsára. Innen vagy visszaindulunk, vagy a túloldalon Piliscsaba felé leereszkedve jutunk el a vasútig, ahonnan vonattal kevesebb mint egy óra alatt a Nyugati Pályaudvarra érkezünk.
Kaán-Károly kilátó és a Bátori-barlang
Ha az előbbi hosszú túrára nem vállakoznánk, akkor szelídebb választás a szintén a budai hegyekben található Kaán-Károly kilátót és környékét felfedezni.
A kezdőpont itt is viszonylag könnyedén elérhető tömegközlekedéssel is, a 22-es buszok, vagy a gyermekvasút Szépjuhászné megállójától a sárga jelzésen induljunk el hegynek fel, átkelve a síneken. Kis erdei kaptató után már fent is vagyunk a Nagy-Hárs-hegy 454 méteres csúcsán álló kilátónál, ahonnan egy teljes körpanorámában gyönyörködhetünk. Innen leereszkedve egy elég meredek, és köves szakaszon leérünk a Bátori-barlangig.
Ennek névadója Báthory László szerzetes, aki a helyi legendák szerint két évtizedig remetéskedett itt a 15. század közepén. Ő fordította le elsőként magyarra a Bibliát és kommentárokkal látta el.
Egyszerű, de nagyszerű: a Normafa
Ha nem vágyunk nagy felfedező kalandokra, de mégis kicsit kimozdulnánk a városból, akkor igen, irány a Normafa. Közel van, ismert, népszerű, első randis helynek is ideális, nincs eltévedés, lehet csak a közelben sétálgatni, de ha belelendülünk, akár az Erzsébet-kilátóig is fel lehet menni.
