A Budapest Te+Én podcast vendége ezúttal Dévényi Tamás, építész. Veress Dóra és Gellért Gábor igazából azért hívták meg Tamást, mert annak idején – 2007-ben – az ő szellemi irányításával készült a Rác fürdő és szálloda. 2010-re kész lett. Majd elkezdődött a huzavona, perek sokasága – a Rác azóta sem nyitotta meg kapuit. Egészen 2021 májusáig, amikor Budapest megvásárolta a Rác fürdőt.
Dévényi Tamás biciklivel érkezett, így nagyon más szemszögből kezdett el Budapestről elmélkedni…
Mostanában sokat jártam gyalog mindenfelé a városban. A Nagykörúton, vagy a vele párhuzamos utcákon. És helyzet van. A butikvilágnak vége, de ottmaradtak az épületek földszintjén az ütött-kopott portálok. Ezek már újkorukban is igen kérdéses vitrinkék voltak. De most, hogy bezárt minden, az egész kiürült. Most lehetne cselekedni. Mondhatná a város, hogy az üres vitrinek nem megválthatók. Le lehetne tisztítani az összes bejáratot.
Persze az ízlés hiánya, az összevisszaság nem Budapest sajátja…
Ha az országban járok, már nem is a házakat nézem, inkább a növényeket. Azokban nem lehet csalódni. Elfogytak a néznivaló házak.
Arról is beszélgettünk, hogy talán nem is az építészek hivatottak arra, hogy eldöntsék, hogyan nézzen ki egy város…
A XX. század a nagy utópiák korszaka volt. Ezek megragadtak valamit a valóságból. A modernizmus hívei kitalálták, hogy rendnek kell lennie. Létrejöttek olyan várostervek, hogy egy helyen dolgozzanak az emberek, ott lesz a füst és a zaj, máshol aludjanak, pihenjenek, a harmadik helyen vásároljanak, és vigyék oda iskolába a gyerekeiket. Ugye milyen jól hangzik? És létrejöttek a teljesen élhetetlen alvó városok. Igen… a várostervezés sokféle szakember feladata, nemcsak az építészeké.
A Rác fürdő komoly feladatot adott a tervezőknek…
Azzal szembesültünk, hogy van egy végtelenül bonyolult romhalmaz, és ebből fürdőt és szállodát kell csinálni. Először a helyzetet kellett megértenünk. Miért lett ez az egész egy romhalmaz? Rájöttünk, hogy itt nemcsak egy fürdő volt, hanem egy város is, amit Tabánnak hívtak, és ezt az 1930-as években felszámolták. Még az utcák is eltűntek. És itt maradt a fürdő a semmi közepén. Úgy gondoltuk, hogy új helyzet van. Kimondtuk, hogy ez a ház sokkal fontosabb belülről, mint kívülről. Elhatároztuk, hogy bármit feláldozunk azért, hogy ez az épület belülről legyen erősebb.
Nem historizmus kell, hanem időutazás…
Nem házat terveztünk, hanem azokra az emberekre gondoltunk, akik ezt a házat használják. Van egy Zuhanycsarnok nevű rész, amit Ybl Miklós által tervezett. Azt tartottuk fontosnak, hogy mielőtt az ember belép – ne érezze, hogy egy Ybl tervezte házba fog belépni. Legyen ez időutazás. Kinyitja az ajtót, és ott 1886 van. És nemcsak építészetileg. Azon is elgondolkodtunk, hogy milyen víznyomás lehetett abban az időben! Kiderült, hogy 1 max. másfél bár. Lecsökkentettük a víznyomást annyira. Stimmeljen minden.
Amikor a szállodát bezárták, a leépülés megindult…
Végignéztük, ahogy pusztul. Mondjuk jött egy árvíz. Rengeteg dolgoztunk annak idején az épület árvízvédelmén. De amikor az árvíz megérkezett már nem volt senki sehol. Aztán egyszer csak megtaláltak az illetékesek. „Dévényi úr, megrepedt a fürdő… Valami tervezési hiba lehet… Ennek nem lesz jó vége…” Utánajártunk. Kiderült, hogy egy lelkes brigád odament kármentesíteni, és a vízzel együtt kiszívtak a fürdő alól 50 köbméter homokot is. És ez csak egy eset.
Amit még megtudhattok a podcast hallgatása közben:
- Hogyan lehet Budapest süllyedő részeit talpra állítani?
- Hogyan lehet gyorsan, izgalmasan építkezni?
- Miért nem jó a magyar lakótelepek kialakítása?
- Miért jó a természetes anyagokból való építkezés, pl. vályog?
- Hova tűntek a szakemberek?
- Miért jó a látszó beton?
- Miért vakolták a magyar házakat?
- Miképpen lehetne elérni, hogy megszűnjenek az ízléstelen házak, portálok?
- Mikor nyithat ki a Rác fürdő?
Cikk a témában:
Zubreczki Dávíd írása a Rác fürdőről