Van Budapestnek vallása?

Van Budapestnek vallása?

A városban sétálva lépten-nyomon a különböző vallásokhoz kapcsolódó épületekbe, helyekbe botlunk. Látunk templomtornyot, keresztet, kőtáblákat vagy épp a félholdat, szentek képét, szobrokat, imahelyeket és emlékműveket. A saját hovatartozásunktól távol álló vallási helyeket és történelmet azonban egyáltalán nem, vagy csak felületesen a szóbeszédből ismerjük.

Budapest a vallások tükrében – a vallások Budapest tükrében

Budapest – a szakrális város címen szervez interaktív képzést idegenvezetőknek és érdeklődőknek a Szembenézés Alapítvány. Szakértőkkel közösen arra keresik a választ, hogy a „városalkotó vallások” hogyan járultak hozzá a főváros kialakulásához és az itt élő közösségek átalakulásaihoz.

Hogyan hatottak a vallások Budapest politikájára, gazdaságára, szellemi-művészeti életére, az oktatásra, mindennapjaira és hogyan alakították tereit, intézményeit.

Budapest sokat köszönhet a vallásoknak, és fordítva is, a vallások is sokat köszönhetnek Budapestnek (és több dolgot nagyon nem).

A „város vallása” koronként más volt, de abban állandó, hogy mindig hatott a városra. Budapestnek és a vallásoknak sokszínű és folyton változó a kapcsolata, kezdve az ókortól napjainkig. A különböző vallások a mai napig alakítják a város arcát és köztereit.

12 vallás, 13 helyszín, 27 előadó

A képzésen a nagy vallások mellett hangsúlyt kapnak a kis és új vallások, felekezetek is. Mindezeket, viszont nem áhítattal átszőve tálalják, hanem kritikus és tudományos megközelítésben. Az előadók jófej tudósok, akik között van történész, művészet- és vallástörténész, muzeológus, egyetemi oktató, teológus, szociológus, antropológus, tanító, pap és rabbi. Ismert és ismeretlen helyszíneken, közösségekben, sétákon, előadásokon, vallási kerekasztal mellett, játékokban, egyéni és csoportos konzultációkon lehet autentikus forrásból megismerni a vallások és Budapest kapcsolatát.

Lesz olyan városi séta, ahol zsidó és muszlim vagy zsidó és katolikus vezetők együtt mutatják be a vallási tereket. Felkeresnek majd olyan lezárt szecessziós temetőt, ahova önállóan nem lehet bejutni és az ismertebb szakrális terek olyan részeit mutatják be a képzés során, amik a nagyközönség számára nem elérhetőek, de lesz látogatás nem szokványos imahelyeken, lakás zsinagógában és buddhista sztúpában is. Terítékre kerülnek a Jehova tanúi, a Krisna-hívők, a Szcientológia és kevésbé ismert vallások, felekezetek és hitek is. A szeptemberben Budapesten megrendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kapcsán egy képzési napot az eucharisztia történetének és építészetének szentelnek.

Az képzés weboldalán található részletes és szűrhető térképen az összes Budapesten található vallási, felekezeti, egyházi épület szerepel.

Házibuli feeling

A konyha minden házibuli központi helye, itt zajlanak a legjobb beszélgetések. A szervezők ezt a laza és kötetlen hangulatot természetesnek tartják a képzéseken. A közös kávét, teát, szendvicset a szervezők biztosítják, hogy a szünetekben is zavartalanul folytatódjanak a témák, lehessen beszélgetni, ismerkedni, barátkozni, vagy éppen vitatkozni.

„Itt mindenki egyenrangú, a hallgatók az előadók partnerei, nem nagyokosok, bár nagytudásúak. Nincs tölcsérünk, senki fejébe nem töltögetünk semmit, közös tanulásra, jó hangulatú együttlétre hívunk. A cél, hogy a résztvevők a hatalmas tudás megszerzése közben jól érezzék magukat, vigyék haza az élményeiket, használják munkájukban az összegyűjtött ismereteket és adják is tovább.” – mondta Pap Ágnes szociológus, a képzés vezetője.

Az alapítvány hitvallásában szerepel a megismerés, a megértés, az elfogadás, a szolidaritás és a párbeszéd fontossága. Programjaik lehetőséget nyújtanak arra is, hogy a résztvevők felfedezzék, mennyivel fontosabb, ami összeköti, mint ami elválasztja őket.

9 képzési nap, 10 félnapos fakultatív program

A képzés három modulból épül fel, amelyek együtt adnak teljes képet a főváros és vallásainak viszonyáról és nyújtanak mélyebb ismeretet a „főváros vallásairól”, de külön-külön modulonként is látogathatók, valamint egy-egy napra napijegy is váltható.

A képzés augusztus 5-én indul, a programokat zömmel partnerüknél, a Mátyás-templom Plébániáján tartják. További részletek a képzésről, időpontokról és részvételi díjról ezen a linken.

Szembenézés Alapítvány

A 2007-ben létrehozott alapítvány célja abban segíteni, hogy szóba álljanak egymással az emberek, ezért beszélgető köröket szerveznek, melyekben négy, számukra fontos alappillérre – a megismerésre – megértésre – elfogadásra – együttérzésre épülő, egymást és a tényeket tisztelő, erőszakmentes párbeszéd folyik. Az ezekre alapozó összefogás, valamint az összeurópai fellépés hívei.

A programok többségét önkéntesekkel hozzák létre, partnereik hazai és európai civilek, kutatóhelyek, múzeumok, oktatási és nevelési intézmények.

Tudományos ismeretterjesztő programjaikon (konferenciákon, sétákon, képzéseken), valamint előítéletmentességet, egyéni és közösségi identitást erősítő alkalmaikon azért próbálnak tenni, hogy olyan világban élhessünk, amelyben minden embernek szabadon választott, szabadon vállalt, biztos identitása van és amelynek polgárai el- és befogadóak, önmagukkal szemben is.

Az alapítvány korábbi „Az ismeretlen középkori Budavár” képzését Europa Nostra díjra jelölték a hallgatók, „Diákok egymásért, a demokráciáért” c. érzékenyítő programjuk az Év projektje volt.