Enyedi Ildikó közel harminc éve dédelgette a film tervét, és most igazi világsztárokkal vált valóra az álom. Füst Milánt a Nobel-díj jelölésig repítő műve a filmvásznon is szédületes mű. Egy örvény, ami be- és lehúz, nem órákra, de napokra.
Bartha Dorka írása.
Az óceán veszélyes és szinte kiismerhetetlen – ezt mindenki tudja. Elég egy kis figyelmetlenség, vagy elbizakodottság, és pillanatok alatt képes elpusztítani, nincs semmiféle segítség, kapaszkodó kint a háborgó nyílt vízen. A jó kapitánynak bíznia kell a tudásában, magában a megérzéseiben, hogy túléljenek.
De mit tegyen az, aki az óceánon van otthon, és annak a mélységeit, titkait, világát ismeri, ha bekerül a nem kevésbé kiszámíthatatlan párizsi társasági és szerelmi életbe? Ez az egymásba játszó feszültség az emberi lét két pólusa között – a természet és a szív dolgainak könyörtelensége szinte szétfeszíti a filmet.
A film két óra negyven percben és hét leckében meséli el Störr kapitány újabb és újabb próbálkozásait és bolyongását. A furcsa indokból és meglepő húzással hirtelen megházasodó kapitány alól lassan csúszik ki a talaj, ahogy a szenvedély magával rántja. A néző számára is megfoghatatlanul, de elmosódik a határ a valóság és képzelet között, és vele loholunk, sodródunk a feleség, Lizzy után. Mi a szeretet, a törődés, a ragaszkodás, a bizalom? Hogyan lehet együtt élni valakivel? Mi köt össze két embert? Mikor kell valakit elengedni?
A két főszereplő, a Jakob Störrt alakító Gijs Naber, és a Lizzyt játszó Léa Seydoux között tökéletes a kémia, a pimasz, játékos, talányos párizsi nő és a kissé tétova, faragatlan tengeri medve párosa dinamikussá válik általuk, a vonzás és taszítás kitart az utolsó képkockákig. Ám a hamar kibírhatatlanná váló feszültséget mesterien oldja azonban a film sok-sok komikus jelenete, ahol felszabadultan nevethetünk faramuci helyzeteken vagy a karakterek beszólásain.
A film képi világa is gyönyörű, Rév Marcell operatőri munkája mesteri, a fényben néha festményszerűen kimerevedő képek sokáig velünk maradnak. Hasonlóan hibátlan 20-as éveknek a legapróbb részletekig korhű megteremtése (látványtervező: Láng Imola, jelmeztervező: Flesch Andrea) a tárgyi világtól a zenén át a helyszínekig. És külön izgalom, amikor a filmben kiszúrhatjuk az ismer budapesti helyszíneket.
Végére hagytuk a „de a regény” felütést… Füst Milán A feleségem története 400 oldalas regénye a megjelenése évében, 1942-ben nem kavart nagy port, viszont pár évre rá, amikor 1958-ban megjelenik franciául, igazi világsiker lesz, 14 nyelvre lefordították, és Füstöt Nobel-díjra is jelölik. A felületes kritikák azóta is a szerelemről meg az őrjítő féltékenységről szóló műként könyvelik el a kapitány csapongó monológjából álló művet. A film sok tekintetben finomított és árnyalt a regény béli alakokon, a történetmesélés csapongását egy lineáris vonalra felfűzve értelmezi újra Störr kapitány bolyongásait a szív rejtelmeiben.
