Lecsengett az ünnepi hangulat, és itt a sötét, hideg, barátságtalan és végtelenül hosszúnak tűnő január. Mit lehet ilyenkor csinálni? Kezdd az évet egy hamarosan záró izgalmas kiállításon – egy cikkben a kakilás története, ókori fáraók, álomszép képek és hatalmas indulatokat kiváltó épületek.
Bartha Dorka írása.
Kloáka, kanális, klozet (Kiscelli Múzeum)
Aki nem akar lemaradni róla, január 9-ig még megnézheti a Kiscelli Múzeum nagyon izgalmas témájú – Kloáka, kanális, klozet – kis dolgok és nagy változások. Budapest csatornázásának kultúrtörténete kiállítást. Nem, nem csak azért lelkesedünk a tárlatért, mert nemrégiben mi is megfordultunk a Nagykörút alatti hatalmas csatornahálózatban.
A fáraó sírjának felfedezése (Szépművészeti Múzeum)
Ha valaki évezredek távolába és messzi tájakra utazna vissza, szintén január 9-ig tudja elcsípni a Szépművészeti Múzeumban A fáraó sírjának felfedezése – II. Amenhotep és kora kiállítást. A tárlat visszahozta gyerekkori vágyainkat, amikor még régészek, vagy legalábbis egyiptológusok akartunk lenni, és arról álmodoztunk, hogy majd mi is hasonló kincsekre bukkanunk, mint amik itt sorakoznak a vitrinekben. A kiállítás izgalmasan mutatja be, és hozza közel hozzánk a régmúlt embereinek mindennapjait, hidelemvilágát és kultúráját, hirtelen nem is tűnik olyan soknak ez az eltelt pár ezer év…
Cezanne-tól Malevicsig (Szépművészeti Múzeum)
Aki inkább képzőművészet mesés tájain barangolna, annak szintén a Szépművészeti Múzeumban ajánljuk a Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig. kiállítást február 13-ig. Ha kint zord, szürke és hideg minden, ezt pillanatok alatt elfeledjük Cezanne képei előtt állva, aki a világ legragyogóbb zöldjeit és kékjeit vitte a vászonra. Nem csak minket babonázott meg, de szinte minden utána következő nagy művészgenerációra és mozgalomra hatással volt, így Picasso, Klee és Moholy-Nagy képek is lógnak a falon, egy izgalmas ívet rajzolva Cezanne-tól a Bauhausig, és azon túl is.
Fotó: Szépművészeti Múzeum Cezanne: A nagy fenyő. Museu de Arte de São Paulo Assis Chateaubriand gyűjteménye, São Paulo. Foto: MASP João Musa
Othernity – Modern örökségünk újrakondicionálása (Ludwig)
Egy frissen nyílt, témájában pedig itthon nagyon ellentmondásos kérdéseket feszegető, rendhagyó kiállítást ajánlunk. Egyenesen Velencéből érkezett az anyag, ugyanis a Ludwig Múzeumban január 13-ig látható a Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kiállítása. Othernity – Modern örökségünk újrakondicionálása nem kisebb darázsfészekbe nyúlt, mint hogy mi is a viszonyunk a szocialista korszak építészeti örökségéhez? Mi védendő, mik az értékei, mit lehet vele kezdeni? A kiállítás tervezésének indulása óta több kiválasztott épület is nyomtalanul eltűnt Budapestről, így a kérdések csak még fájóbban időszerűek. A kurátorok, Kovács Dániel és a Paradigma Ariadné építészei 12 kelet-közép-európai építészirodát kértek fel arra, hogy gondoljanak újra 12 ikonikus budapesti modern épületet, ezzel egy lehetséges utat mutatva múlt és jövő építészetének összeegyeztetésére. Nézd meg, ki mire jutott.
Fotó: Bartha Dorka Fotó: Bartha Dorka
Margaret Watkins: Fekete fény (Mai Manó ház)
Sikeres, egyedülálló, női fotós? Mi a különleges ebben? Az (többek között) hogy Atkins az 1910-es években indult a pályán. Olyan korszakban futott be sikeres és egyedülállő karriert, amikor a legtöbb nő jobbára otthon maradt, de legalábbis nem ilyen páláyn tevékenykedett. Watkins művészetében és írásaiban visszatérő elem az erotika és a feminizmus. Életét a lázadás, a hagyományok elutasítása jellemezte.
A kanadai származású Margaret Watkinsra (1884–1969) a reklámfotózás megújítójaként szoktak emlékezni. A Fekete fény című, január 16-ig látogatható kiállításon 120 fényképe látható; a nagyítások mindegyike eredeti, 1914 és 1939 között készült. A képek közt portrék és tájképek, modern csendéletek és utcai jelenetek, reklámok és iparművészeti munkák egyaránt találhatók.