Június 25-ig tart nyitva a Kiscelli Múzeum kiállítása, amely Bérczi Zsófia, Nagy Fruzsina és Szűcs Edit látványtervezők műveit mutatja be. Nem mindennapi helyszínen, a kastély földalatti katakombájában kapott helyet a Testmaszkok című tárlat, ahol a sejtelmes hangulatú terekben kiállított jelmezek szinte életre kelnek.
Sugár Zsófia írása.
A félhomályban derengő katakombában állóképekbe merevített “lágy szobrok” várnak minket – ahogy az alkotók nevezik ruhakölteményeiket. A tematikus csoportokba rendezett jelmezek mind a koncepciót, kidolgozást, anyaghasználatot tekintve egyediek, és minden egyes darab rendkívül erős hatással bír, érzések, gondolatok sokaságát váltják ki a látogatóból.
Egyes kreációk szó szerint életre kelnek, cselekszenek, amilyen az önmagát felfújó ruha, ami a szemünk láttára mozdul meg, alakul át. Gyerekkorunk egyik kedvenc játékával, a kivágós-hajtogatós papírruha felnagyított alakjaival is találkozhatunk “instant” jelmezek formájában, illetve embernagyságú, viselhető gyermekrajzokat is láthatunk. Mintha valamilyen furcsa alakokból álló sokadalomba csöppennénk. Megidéződik a középkor, a reneszánsz vagy a modern technológia világa, máshol pedig álomszerűen összenőtt alakok mellett sétálunk el.
Meghökkentő anyagokból sincs hiány: az egyik ruhát tetőtől talpig valódi cipők díszítik, egy másik pedig felaprított bevásárló szatyorból készült, gyakorlatilag újrahasznosított hulladékból. Gnómszerű, fejnélküli vagy önmagába visszacsavarodó testeket is látunk, máshol a jelmezt viselő bábu arcát vagy egész fejét groteszk maszk vagy fejfedő takarja. Mégis, lehetnek akármilyen meghökkentő vagy egyes esetekben akár félelmetesek is ezek a jelmezek, mindegyiket a formák harmóniája, az elegancia szépsége jellemzi. A katakomba tereiben a formai finomságok részletesen megfigyelhetők, azonban ezek a ruhakreációk eredetileg nem kiállításra, hanem színházi produkciókhoz készültek.
A színházi jelmezekre, díszletekre általában úgy gondolunk, mint a szöveges cselekménynek alárendelt, azt kiegészítő eszközökre. Ezen a kiállításon azonban olyan jelmezeket láthatunk, amik nem kiszolgálják, hanem megteremtik a színpadon létrejövő történetet. Olyan autonóm vizuális kifejező eszközök, amelyek kilépnek az alkalmazott művészet kereteiből és érzelmeket, társadalmi jelenségeket, történeteket közölnek – olvashatjuk a kiállítás leírásában. Azok az előadások, amelyekben önálló jelentéssel bíró jelmezek vagy díszletek szerepelnek, a látványszínház vagy más néven vizuális színház műfajába tartoznak.
A Testmaszkok kiállításon látható ruhák közül számos jelmezt felismerhetünk például a Soharóza kórus előadásaiból, a Tabu kollekció, a Dalok a kamrából vagy Az ügy című darabokból, amelyeket Nagy Fruzsina látványtervező és Halas Dóra, a kórus vezetője alkotott közösen. A színházi előadás, a kóruskoncert és a divatbemutatók keverékéből új összművészeti műfaj jött létre, amelynek az alkotók a Catwalk Productions vagy Catwalk Concerts nevet adták.
A divatbemutatók és összművészeti show-k világa erős párhuzamot mutat Király Tamás divattervező munkásságával, aki a 80-as évektől kezdve szintén összművészeti show-k keretén belül mutatta be kollekcióit, és az ő kreációi is a legkülönfélébb anyagokból, sok esetben újrahasznosított hulladékból készültek a szépség és elegancia igényével a legapróbb részletekig.
A kis részletek kidolgozottsága jellemzi a Testmaszkok kiállításon látható ruhakölteményeket is. Érdemes közelebb menni a művekhez, elidőzni egy-egy ruha előtt, mivel a legkisebb részlet is lényeges lehet, és plusz jelentésréteget adhat az alkotásnak. Azonban távolról szemlélve a kiállított ruhák összessége is nagyon erős látvány, amire még sokáig emlékezni fogunk.
Ha láttuk már előadásokon ezeket a jelmezeket, vagy ha még ismeretlen a látványszínház világa, mindenképp különleges művészeti élménnyel gazdagodhatunk, ha megnézzük a Testmaszkok című kiállítást a Kiscelli Múzeumban, amire június 25-ig van lehetőség. Vasárnap, június 17-én ráadásul egy különleges, fekete-fehér tárlatvezetéssel is várnak, ahol a Soharóza tagjai életre is keltik a jelmezeket.