Mint minden nagyobb európai város, Budapest is tele van olyan történetekkel, amelyek összekötik más országokkal/városokkal/nemzetekkel – némelyik egészen elképesztő, szivet facsaró vagy éppen vicces és mind-mind hozzátették a magukét ehhez a gyönyörű városhoz. Új sorozatunkban ezeket a kapcsolódási pontokat mutatjuk meg.
Kovács Krisztina írása.
Kezdjük az Amerikai Egyesült Államokkal, lássuk miben hatottak egymásra Budapesttel. Azt hihetnénk, hogy egy ilyen fiatal és ilyen távoli ország túl sok nyomot nem hagyott Budapesten, de ez nem igaz.
1. George Washington szobra a Városligetben
Ez Amerika első elnökének az első szobra az amerikai kontinensen kívül. Történt ugyanis, hogy a clevelandi emigráns magyarok 1902-ben szobrot állítottak Kossuth Lajosnak, aki nemcsak a helyi magyarok körében számított a szabadság szimbólumának, hanem az amerikaiak is hősként tisztelték. Kossuth járt is az USÁ-ban, 1851/52-ben maga az akkori elnök, Milland Fillmore és a Kongresszus hívta meg. Európai politikus akkora ünneplésben még nem részesült, mint ő, akiben az amerikaiak a szabadság lánglelkű bajnokát, sőt egyenesen Washington megtestesülését látták.
Fellobogózták tiszteletére – sőt Haynau-t gyalázó transzparensekkel rakták tele – a Broadway mind a 24 kilométerét. Kossuth volt az első, nem amerikai személy, aki szobrot kapott az amerikai törvényhozás épületében (a második Winston Churchill). 1851-ben még karácsonyi ajándékot se lehetett kapni Kossuth nélkül, a karácsonyfa alatt Kossuth-pipák, -táskák vagy -zakók várták boldog tulajdonosaikat.
Más kérdés, hogy „Magyarország Washingtonja” eredeti célját nem érte el, az USA nem kívánt a bukott magyarországi forradalom védelmezőjeként beavatkozni az európai politikába.
A jó amerikai-magyar viszonyt azonban sikerült megalapoznia. Úgyhogy amikor a clevelandi magyarok másodjára egy Washington szobrot akartak állítani Budapesten, a Monarchia hivatalnokai a Washington-Kossuth párhuzam ellenére sem gördítettek akadályt az útjukba – főleg, hogy a költségeket is ők állták. Így került 1906-ban a Városligetbe Bezerédi Gyula szobra. Azóta is ott áll, ami kisebbfajta csoda, hiszen sem az amerikai bombázók nem találták el, sem a szovjetek nem robbantották fel, mint az imperialisták szimbólumát, a magyar párthatalom pedig nem suvasztotta el valami poros vidéki raktárba, mint oly sok társát.
2. az Amerikai út Zuglóban
Ez az elsőre teljesen átlagos utca, amit a legtöbben az itt működő idegsebészetről ismernek, egészen rendkívüli adottsággal dicsekedhet: mióta először említés esik róla a főváros történetében, egyszer sem változtatták meg a nevét. Ami valljuk be ritkaság (az Andrássy út például Maurer Strassétól kezdve Sztálin útig volt már minden, megfelelve a mindenkori hatalom kedvenc sportjának, a közterületek átnevezésének).
A szerény Amerikai út története természetesen egy kocsmával kezdődik:
„…a városligeti Erzsébet úttól az America vendéglőhöz vezető Hermina mezei útig”
– így írják körül a hivatalnokok, amikor megadják az engedélyt az út feljavítására, tekintettel a kérelmezők panaszára, akik szerint az akkor még névtelen utat a vízhordó kocsik sűrű forgalma teljesen járhatatlanná tette. Nem kizárt, hogy a gyors döntéshozatalt az is segítette, hogy a kérelmezők, vagyis a helyi nyaralótulajdonosok között olyan notabilitások is voltak, mint a miniszterelnök öccse, gróf Andrássy Aladár, a későbbi hadügyminiszter, gróf Ráday Gedeon vagy éppen Ráth Károly, Budapest első polgármestere. Mindenesetre a magisztrátus nem sajnálta kifizetni Szemlér Lőrinc vállalkozónak azt a 3527 forint 54 krajcárt, amibe a 445 méter hosszú útszakasz „makadámszerű” kiépítése került.
Maga az America vendéglő 1878-ban kezdte meg a működését, amikor a Függetlenségi Nyilatkozat centenáriuma miatt még Európában is mindenki az Egyesült Államokat ünnepelte, vagyis névadója, egy bizonyos Drschka vagy Druska Ferenc nevű pincér csak a korabeli divatot követte. Az Amerikai út elnevezés 1879 óta olvasható Budapest hivatalos irataiban. És persze ma is van kisvendéglő is, a Csalogató legalább ötven éve látja el túrógombóccal és bácskai rizseshússal a környéket.
3. Kern András, Woody Allen, Bruce Springsteen
A Csalogató vendégei között – valószínűleg az akkori Filmgyár közelsége miatt – bizonyíthatóan szerepel Kern András neve is. Kern pedig nemcsak Woody Allen magyar hangjaként lett a szinkron állócsillaga, de rekordot állított fel azzal, hogy a „Játszd újra Sam!” című darabban 1983 novembere óta mai napig töretlen sikerrel játssza a rendező saját magáról írt figuráját. Ugyanabban a ballonkabátban! Amikor Woody Allen Budapesten lépett fel a zenekarral, amelyben hobbiszinten klarinétozik, a Vígszínház direkt úgy időzítette az előadást, hogy eljöhessen megnézni – de végül sosem találkoztak.
Kern Andráshoz köthető egy még finomabb, még rejtettebb, nagyon amerikai és nagyon budapesti kikacsintás is. Van ugye Bruce Springsteen, az amerikai rocklegenda száma, a „Born in the USA” (az USÁban született), ami 1985 óta jóformán a második amerikai himnusszá vált. És van Kern legendás lemeze, az „Ez van” 1990-ből, aminek a számait Pressertől kezdve Sztevanovity Dusánon keresztül Bornai Tiborig tényleg a legnagyobbak írták. Na most erről a lemezről tessék meghallgatni a „Pesten születtem” című számot. Lehetőleg Springsteen után… Ugye.
(Folytatjuk)
Források:
- Budapesti utcanevek, szerkesztette Ráday Mihály, Corvina 2013
- Bob Dent: Mesélő szobrok, Európa 2009
- kozterkep.hu, ligetbudapest.reblog.hu, nepszava.hu, origo.hu, wikipedia.hu, theguardian.hu, daytonianinmanhattan.blogspot.hu, 24.hu
