Nem kell, hogy apropója legyen annak, hogy szeressük a környezetünket, a célunk mégis az ezzel az írással, hogy megálljunk pár pillanatra és rácsodálkozzunk legidősebb barátainkra. Ha meg tudjuk menteni egy fa életét, tegyük meg: ne vágjuk ki, ne szögezzünk rá hirdetést, ne karcoljuk bele a nevünket! Megérdemelnek némi tiszteletet, hiszen vannak olyan egyedek, amik többszáz éve dacolnak időjárással és az emberi tényezővel, listánkon pedig mindegyik példány régebb óta létezik, mint maga Budapest.
Csapó Ádám írása, fotók: FŐKERT, Bartha Dorka, evfaja.hu
Íme itt vannak Budapest legöregebb fái, matuzsálemek mind, szépen korosztály szerint sorba rakva. Sokat elárul róluk, hogy 200 évesnél fiatalabb rá sem tudott kerülni a 10 legidősebbet összegyűjtő listánkra.
9. Margitszigeti Nagyszálló melletti fekete diók
Haldokló fákról van szó, amik idáig egymást erősítve dacoltak árvizekkel, viharokkal. Egyik alkalommal a vízben áramló jégtáblák nyomot is hagytak a törzsükön, ez ma is látható. A fákat csonkolással, ritkítással próbálják életben tartani, de életminőségük javulása szempontjából nem sok sikerrel. Mindhárom fa törzse vaskos és bordázott, nem is tűnnek rettenetesen idősnek, listánkra mégis felfértek, hiszen ezeket a példányokat is a sziget első főkertésze, Tost Károly ültette még a 19. században.
A fák kora kb 200 év.
8. Svábhegyi kocsánytalan tölgy
Nehéz úgy elbuszozni, elbiciklizni, egyáltalán elhaladni a Normafa felé vezető úton kapaszkodva, hogy ne vegyük észre a kerítés mögött magasodó óriást. Az Eötvös és az Őzike utca találkozásánál található egy villa kertjében, de az épületnél jóval öregebb. A területet már azelőtt füves-erdős területnek jelzik a források, hogy Eötvös József vagy Jókai Mór itt építtettek volna nyaralót. Ebből a ligetes tájból maradhatott itt nekünk ez a tölgy. Ez a fafaj igen hosszú életű is lehet, ezt a példányt is tépázták viharok, megnövekedett mellette az autóforgalom, ezek ellenére is elélhet akár 1000 évig.
A fa kora kb 200 év.
7. Eperfa a Károlyi-kertben
Kevés az olyan ősfa, ami nem Budán vagy a Margitszigeten található, de ha valami segíthet egy fának túlélni a pesti oldalt, az az, ha a belváros legöregebb kertjében áll. A Károlyi család sokfelé építkezett a környéken, alkalmaztak kertészeket is, korabeli (18. század közepi) tervrajzokon már rendezett kerteket látni. A kis fa túlélte az 1838-as nagy árvizet, a nagy víz elől a család kastélyába menekülők rohamát, végignézte, hogy Haynau ugyanebbe a kastélyba börtönzi be Batthyány-t. 1932 óta – amikor lebontották a kert falait – ebből a népszerű parkból figyeli a történéseket.
A fa kora kb 200 év.
6. Tiszafa a Margitszigeten
Nagyon lassú növekedésű fa, de nincs is oka sietni. Ha háborítatlanul növekedhet, akkor 3000 évig is elél, tehát a mi példányunk, az Alsó Nagyréten még csak egy csecsemő. Felismerhető a szépségéről, sötétzöld lombjáról és pikkelyes, vörösesbarna kérgéről, a tövétől elágazó törzseiről. Egy ölelést ez a fa is megérdemel, de aztán húzódjunk kissé távolabb tőle, hiszen a növény minden része mérgező, télen még jobban is, mint nyáron, mert felszaporodik benne a szívműködésre és légzésre ható méreg. Szóval csak óvatosan!
A fa kora kb 205 év.
5. Kocsányos tölgy
Ez a legnagyobbra növő őshonos fafajunk legidősebb példánya a fővárosban. Normális esetben azokat az ártéri részeket szereti, ahova már a víz nem ér el, ezért nem hatalmas meglepetés ezt a példányt a Margitszigeten találni, a Felső Rózsakert mellett. Mocsári tölgynek is nevezik, ebből kitalálható, hogy kivételesen ellenálló a korhadással szemben. Régebben több száz volt belőle, de a viharok az évtizedek alatt a legtöbbet megtépázták. Ma már csak középkorú társaiból található a környéken nagyobb mennyiség. Viszont a listánkon található példánnyal egyik sem tud versenyre kelni.
A fa kora kb 205 év.
4. Fekete dió
A Margitszigeten, a Ferences kolostorhoz közel áll a város legidősebb diófája. Az 1800-as évek elején pont itt kezdték el a parkosítást a nádori nyaraló mellett. Az elsők közt kerülhetett ide ez a fa is, ugyanis az akkori főkertész előszeretettel ültetett külhoni fajokat is (a fekete dió eredetileg amerikai). Nem is olyan messze, a szálló mellett is van egy csoportnyi fekete dió (9-ik helyezettek), ezek is 200 év körüliek, de méretben elmaradnak a mi fánktól. Bár sokat ritkították, fiatalították, de még így is egyértelműen a legimpozánsabb fekete dió a szigeten és a városban.
A fa kora kb 215 év.
3. Fekete eperfa a Tabánban
Milyen jó időhatározó egy fának, ha több forrás is törököket emleget mellette! Egyrészt 100 évvel ezelőtti újságok hivatkoznak úgy a fára, mint amit törökök ültethettek, másrészt van egy történet, amiben törökök az 1686-os ostrom közben egy magyar katonát kötöznek a fához. Mindkét történet azt mutatná, hogy Budapest legidősebb fájáról van szó, de mégis több jel utal arra, hogy ez a faritkaság is akkor került ide, amikor Mária Terézia a selyemhernyók táplálása végett eperfákkal ültettette tele az országot. A 18. század végéről származó Habsburg jelentésekben konkrétan elhangzik, hogy a Tabánban elültetett eperfák fejlődnek a legjobban, ez tűnik a legpontosabb kormeghatározásnak ennél a fánál is.
A fa kora kb 200-250 év
2. Japán akác a rondellánál
A fa, amire már a 19. század közepén is úgy hivatkoznak, hogy a várkert legnagyobb fája, nem lehet fiatal. Létét annak köszönheti, hogy József nádor annyira szerette a növényeket, hogy Schönbrunnból hozatott kertészt, hogy parkosítsa a Buda Várban lakóhelye környezetét. A magyar történelem mindent megtett, hogy a fa a 100 évet se élje meg, heves csaták zajlottak itt az 1848-49-es szabadságharc és a II. világháború idején, kedvelt találkozóhelye volt az Ifjúsági Parkból kitiltott galeriknek is. Ám a fa ezeket mind túlélte, talán abból merített erőt, hogy egy napsütötte és szélvédett domboldalon növekedhet és többen becsülték, mint ahányan csak a faanyagot látták benne.
A fa kora kb 250 év
1. Gazda utcai hársfa
Pesthidegkút Ófaluban áll a város legöregebb fája. Egy magánházhoz tartozó ápolt kertben növekszik, ahol a ház maga is többszáz éves. Az épület forgalmas út mellett állt, később vámház is volt, de minden bizonnyal a ház tulajdonosai becsülték a fákat, ezért élhette túl a hársfa a hatalmas forgalmat. (A fákat becsülő tulajdonos a legtöbb ősfa történetének szerves része, enélkül már a legtöbb gyújtósként vagy esztergapadként végezte volna.) A fa túlélte a világháborúkat, a sváb kitelepítést, a környék benépesülését is, így Budapest legöregebb fája lett.
A fa kora legalább 250 év.
plusz 1 – Normafa
Valószínűtlen legenda szerint már Mátyás is láthatta a fát fiatalkorában, más – hitelesebb – források az 1800-as években már százéves faként hivatkoznak rá. Tépázták viharok, kettészakították szélrohamok, fagykár érte. Mégis, az 1860-as térképeken Norma-fa néven egyértelműen hivatkoznak rá. Később volt itt kocsma, öngyilkosok “kedvenc” fája lett, Vörösmarty itt olvasta fel barátainak a frissen elkészült Csongor és Tündét. Megannyi történet, egy fa. A már megrongálódott törzsén valószínűleg az a babona sem segített, miszerint belevésve egy nevet vagy letörve a kérgéből egy darabot segíthet szerelmet találni. A fa egyszer végleg eltört és elpusztult, a törzsét még próbálták konzerválni, de végül annak is nyoma veszett. Most emléktábla és emlékfa jelzi helyét.
(Ok, Normafa, de honnan a név? Bellini operájából, Norma nagy áriáját énekelte el egyik korabeli színésznőnk, a színésznő kilétéről nincs megegyezés, de a számunkra fontos operával kapcsolatban igen. Sok más teória mellett ez tűnik a legvalószínűbbnek.)
Ezeket még érdemes lehet tudni az összehasonlítás végett:
Magyarország legidősebb fája
A hédervári Árpád-tölgy, ami ugyan nem az Árpád korból származik (bár a legenda szerint még Árpád lovának kötőféke is nyomot hagyott rajta), de a kutatók 800 évet bármikor aláírnak. Ezzel ez a fa az ország legidősebb, még mindig élő és virágzó fája.
A világ legidősebb fája
Nyilván vita van arról, hogy melyik a legidősebb fa a világon. A tudósok nem értenek egyet abban, hogy milyen módszerrel lehet meghatározni egy fa korát a legpontosabban, ha valaki csak jósolja egy fa korát, de nem publikálta az eredményt szaklapokban, az hivatalosnak számít-e, stb. Ennek megfelelően jelenleg egy fa van, amit a legtöbben elfogadnak, mint a hivatalosan is legidősebb fa a világon. Pontosabban kettő, mert nemrég megtalálták a Matuzsálem névre hallgató, 4800 éves szálkásfenyő egy 5000 évnél is idősebb fajrokonát. Mindkét fa pontos helyét titokban tartják, de Kaliforniában kell keresni őket, ha valakinek sok ideje van – pár ezer évig még biztos ott állnak majd.
Felhasznált források:
Viczián Zsófia: Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem című könyve
A FŐKERT nevezetes fákról szóló gyűjteménye
Ha többet szeretnél megtudni a főváros fáiról, van letölthető és jól használható applikáció. BP Fatár néven érdemes rákeresni.
