Közvetlen közelről figyelhettük, hogyan újul meg a Lánchíd szerkezete, az oroszlánok, a pilonok, most pedig elérkezett a pillanat, hogy az útpályát visszakapta a forgalom – elindulhattak rajta a buszok, bringások, taxisok és a motorosok.
A híd sok minden. Praktikus és gyors útvonal átérni a bal partról a jobbra, és vissza. Mérnöki bravúr és sok száz tonna fém, acél, beton és kő. És szimbólum. Szimbóluma annak a korszaknak, amikor a magánvagyonból lett még közvagyon, annak, ami a várost és az országot naggyá tette és összekötötte. Büszkék vagyunk rá és szeretjük, oroszlánostúl dunai panorámástúl. A felújítása lassan a célegyenesbe fordul, az útpályán megindult a forgalom, és 2023 őszén a gyalogosok előtt is megnyílik a járda. Hogy az örökségéhez mit ad hozzá a 21. század, az majd rajtunk dől el.
Hídátadások krónikája
2021-re a híd katasztrofális állapotban volt, a megnövekedett gépjármű forgalom és az utolsó felújítása óta eltelt idő mind-mind megviselték minden porcikáját. Mivel nem csak a város, de az egész ország egyik legfontosabb és szeretett szimbóluma is az építmény, nagyon komplex feladat a felújítása, szinte a mérnöki és művészi feladat keveredik az A-HÍD Zrt. kezében egy műemlék helyreállításánál.
A híd 1849. november 20-i átadása után több mint negyed évszázadig – a Margit híd 1876-os forgalomba helyezéséig – a két országrész, valamint Pest és Buda egyetlen állandó összeköttetése volt. Ekkor még annak, aki át akart kelni rajta, hídvámot kellett fizetnie, és ennek összege függött attól, hogy milyen és mekkora eszközzel veszi igénybe a hidat. A gyalogos 1 krajcárt fizetett, a tehénért 3-at kellett, a kisebb szekérért 4-et, míg aki nagy szekérrel óhajtott átjutni, annak 10 krajcárt kellett kipengetnie.
Az első jelentősebb felújítása és átalakítása, a szerkezeti és teherbírási problémák miatt 1913 és 1915 között zajlott, de ekkor is fontos szempont volt, hogy a szerkezetének a képe ne változzon. Szomorúbb apropó volt a második világháború utáni felújítása, a Dunába robbantott hidat 1949-ben – éppen 100 évvel a felavatása után – adták át a forgalomnak feszített tempójú felújítást követően.
Legutoljára 1986–1988 között, bő harminc éve renoválták, és egy ilyen nap mint nap aktívan igénybe vett építménynél ez bizony hosszú idő.
Mi mindent újítanak fel?
„A híd közúti pályalemezét teljesen elbontjuk és újjáépítjük, a megmaradó acélszerkezeteket pedig – ahol szükséges – javítjuk és korrózióvédelemmel látjuk el, valamint felújítjuk a műemlék gyalogoskorlátokat. Megújulnak a híd kevésbé szem előtt lévő, ám annál fontosabb elemei: a hídsaruk, a dilatációs elemek, a kezelőjárdák és a budai oldali szellőzőfelépítmények is. Megújul a budai és a pesti lánclehorgonyzó kamrák szigetelése, és megépül ezek árvízi védekezési rendszere is. A Duna-medret szükség szerinti rendezzük, a hajózási jelzéseket aktív radar kiépítésével korszerűsítjük és átépítjük. Kiszélesítjük a hídfőkben lévő gyalogos-aluljárókat, átépítjük a hídfők lépcsőit, felújítjuk a hídfők helyiségeit, és gondoskodunk azok hasznosításáról. Szakszerűen restauráltatjuk a kőoroszlánokat, a kőcímereket, a kőfeliratokat és a kőfelületeket. A II. világháborús újjáépítéskor a pesti oldal kőoroszlánjainak talapzatán nem állították helyre gróf Széchenyi István és báró Sina György bronzcímerét, most – a megmaradt budai címerek mintájára – erre is sor kerül” – írja a BKK.
Emberkísérlet a hídon
Még az átadás napján a BKK és Fővárosi Önkormányzat egy érdekes kísérlettel kipróbálta, hogyan is kelhet át a legtöbb ember a leggyorsabban a hídon. Önkéntesekkel szimbolikusan illusztrálták, hogy mekkora a helyigénye 60 ember közlekedésének ha autóbusszal, kerékpárral vagy személygépkocsival szeretnének átkelni a Duna felett. Ennyi ember utazását a leghelytakarékosabban 1 autóbusszal (kb 30 négyzetméter álló helyzetben), vagy 60 kerékpárral (kb. 120 négyzetméter álló helyzetben) lehet biztosítani. A legnagyobb tér a személygépkocsis közlekedéshez szükséges: 60 ember utazását 46 autó biztosítja, ha figyelembe vesszük, hogy egy autóban átlagosan 1,3 ember utazik (kb. 414 négyzetméter álló helyzetben).
Mindez hogyan kapcsolódik a most felújított Lánchídhoz és a mostani kísérleti forgalmi rendhez? A Lánchidat és a hozzá kapcsolódó úthálózatot – a történelmi beépítettség miatt – korlátozott kapacitás jellemzi, ezért nagyon fontos, hogy a leghatékonyabban használjuk ki a rendelkezésre álló területet. A torlódások elkerülése érdekében olyan megoldásokban érdemes gondolkoznunk, amelyek a nagy kapacitást biztosító közösségi közlekedést, valamint a kis helyigényű aktív- és mikromobilitási módokat részesítik előnyben, amelyek sokkal hatékonyabb közlekedési módok ezen a szűk, történelmi belvárosi területen – írja a Városháza.
