Most nagyjából 80%-os a Széchenyi Lánchíd műszaki készültsége, szeptember 3-ra tervezik a végleges átadását, de a leglátványosabb munkák befejeződtek, és egy ideje a forgalom is megindult a hídon. A felújítás részleteiről Puskár Anettel, a kivitelező A-Híd Zrt. kommunikációs vezetőjével és Horváth Lászlóval, a BKK beruházási igazgatójával beszélgettünk a Budapest TE meg ÉN podcastban.
„Egy hídfelújítás nagyjából harminc évre szól. Az alkalmazott korrózióvédelmi bevonatoknak van egy élettartama, ha ez lejár, akkor rohamosan romlik a híd állapota, ami akár egy teljes átépítést is eredményezhet, ha ezt nagyon sokáig halogatják. A Lánchíd ’88-ban volt utoljára felújítva, megérett a rekonstrukcióra.” – szögezi le Horváth László.
A podcastban magyarázatot kapunk arra, mit jelent a vasbeton útpálya és az új, acélszerkezetű út közötti különbség, hogy lehet 15%-kal könnyebb az új híd, mint a régi, mi maradt meg és mi cserélődött ki teljesen a Lánchídon a felújítás során. Beszélünk a pilonokról, az oroszlánokról, az új színről és a díszkivilágításról, és kiderül, hogy olyan részleteket is találunk majd a Lánchídon, amilyenhez hasonlót a világháborúk előtt élt emberek láthattak utoljára.
„Az egész felújításnak az volt az egyik kimondott célja, hogy a hídnak egy idealizált, 1915-ös állapotát megjelenésében hozza vissza. Tehát például a korábban a hídra a II. világháborús berobbantás után került egyágú kandellábereket vissza kellett állítani háromágú kandelláberekké. A szakemberek korabeli fotók alapján próbálták kitalálni, hogy a részletei hogy néztek ki, és teljesen újonnan gyártották le azokat.” – meséli Puskár Anett.
Lesz autó vagy nem lesz autó a hídon?
A járdákat minden városi pletyka ellenére nem fogják kibővíteni, elsősorban műemlékvédelmi okokból, a gyalogosközlekedés ugyanúgy áll majd vissza hídon tehát, mint ahogy eddig megszokhattuk. Az autós forgalom visszaengedésének kérdése azonban továbbra is izgalomban tartja a budapestieket. Az első kormányhatározat, ami döntött arról, hogy a magyar állam támogatja a Lánchíd felújítását, előírta, hogy a forgalmat 18 hónapra blokkolhatja csak a felújítás. Ám az értelmezés kérdése, hogy a forgalom kifejezés mit takar: autókat vagy autómentes közlekedést?
„18 hónapig tartottuk zárva az útpályát, ezalatt elkészült a kivitelező az újjáépítésével, a 18. hónap lejártával másnap átadtuk, és egy tesztidőszak indult el. Értelmezni azt a szerződést tudjuk, amelyik létezik. A kormányhatározatok előírták a támogatási szerződés azonnali megkötését, de ez a szerződés még nem létezik, tehát egyelőre nincs olyan szövegezés, amit ilyen szempontból értelmezni lehetne” – mondja a kérdésről Horváth László.
A városvezetés véleményét azonban ismerjük, a főpolgármester úgy tűnik végleg autómentessé tenné a hidat, kizárólag a tömegközlekedés, a taxik és a kétkerekű járművek előtt nyitná meg a forgalmat, tehát maradhatna az az állapot, ahogy jelenleg is használjuk a Lánchíd útpályáit.
Podcast – hallgasd meg!
Ami kiderül még a beszélgetésből:
- A lezárás idején jellemzően hol növekedett a forgalom a városban?
- Elbírná-e Budapest azt a forgalomváltozást, amelyet egy az autósforgalomból végleg kieső Lánchíd jelentene?
- Hogyan változik a gyalogosközlekedés a híd két oldalán az aluljárókban?
- Milyen munkálatok maradtak a következő félévre, és milyen menetrend szerint adják át a fennmaradó felújítandó részeket?
