Tudod, hogy milyen utcákat fed le a Tabán zöldje? Hogyan nézett ki a Hal tér 1894-ben, vagy mikor lakott Dr. Rónaszéki Trux Hugó és neje az Irányi utcában? Budapest Főváros Levéltárának munkatársai összeállították nekünk a Budapest Időgépet, hogy felfedezhessük, hogyan változott a város az elmúlt évszázadokban: térképek, fotók és képeslapok segítségével repülhetünk vissza az időben. Dr. Kenyeres István, az intézmény főigazgatója mesél nekünk az időgép fejlesztéséről a Budapest TE meg ÉN podcastban.
A szakember és kollégái egy külföldi konferencián találkoztak a Velencei Időgép kezdeményezéssel, amely attraktívan ábrázolta a város múltját és jelenét. Rájöttek, egy hasonló hazai munkához minden elem a rendelkezésükre áll.
„A topográfiai adattár hatalmas táblázataival indult, amely azt tartalmazza, hogy mikor melyik ingatlant hogy nevezték a városban. Ez a kiindulópont, enélkül nem lehet a fővárosi telkek történetét kutatni. A kollégáimmal ezeket feldolgoztuk, digitalizáltuk és adatbázisba is szerveztük a kétezres évek közepén, és már akkor elgondolkoztunk azon, milyen jó lenne ezt térképekkel összekötni. A Budapest Időgép mint brand és egyúttal egy szoftveres réteg, végül 2017-ben került bemutatásra.”
Majd míg a velencei projekt megrekedt, a Budapest Időgép lett a zászlóshajó, ma Európában egyedülálló fejlettségű kezdeményezéssé nőtte ki magát.
„Ez egy kulturális-térinformatikai rendszer, amelynek az a feladata, hogy térben és időben lehetőséget biztosítson egyfajta barangolásra: különféle időmetszetekben meg tudjuk nézni mondjuk egy-egy városnak a fejlődési periódusait, hogy egy utcának hogyan változott a képe, hogyan változtak a házak, az ott lakók.”
István levéltári tapasztalata, hogy míg régen az akadémiai szféra járt be kutatni, most a tagok döntő része nem szakember, inkább olyanok keresik fel a gyűjteményt, akik saját múltjuk, környezetük után érdeklődnek. Ezt a kíváncsiságot segíti kielégíteni a Budapest Időgép is.
„Az időgépet kifejezetten a nagyközönségnek szántuk, de tudományos céloknak is meg kell felelnie. A családtörténeteket is lehet a segítségével kutatni, de a lakóközösségünket, az identitásunkat feltétlen: ma már gyakori attitűd, hogy tudatosan viszonyulunk a környezetünk múltjához, ha beköltözünk egy új helyre, azt megpróbáljuk megismerni, tudni szeretnénk mikor épült, kik laktak ott.”
Podcast – hallgasd meg!
Amiről a podcastban hallhattok:
- Hogyan tájékozódtak Budapesten, amikor nem voltak utcanevek és házszámok?
- Hogyan működik a Budapest Időgép?
- Milyen korokból származó Budapest térképek álltak rendelkezésére az időgépet összerakó szakembereknek?
- Hogy készítenek utólag, régmúltat ábrázoló térképet?
- Merre tágítják a szakemberek az időgép kereteit?
- Hogy lehet beszállni az adatmegőrző munkába külsősként?
- Milyen a Levéltár munkája napjainkban?
