Budapest az otthonom, szívesen írok róla!

Szécsi Noémi. Író, újságíró. 7 regénye jelent már meg a magyar könyvpiacon. Magánélet-történeti és nőtörténeti publicisztikák alkotója, a nők és az orvostársadalom problémáiról szóló könyv fordítója. A Budapest Nagyregény 23 írójának egyike. Története a Csepeli Munkásotthonban játszódik, közeledik rendszerváltás, de munkások szigetén még állnak az órák, egy mozgalmár mű bemutatójára készülődnek a művészek. Vele beszélgettünk a Budapest Te+Én podcast következő epizódjában.

Budapest az otthonom, szívesen írok róla!
Szécsi Noémi

A 23 kiválasztott író között vagyok. Fontos számomra, kötődöm a városhoz, jó volt írni róla, jó volt kutatni a történetét. Az alkotók között vannak kicserélhetetlen és kicserélhető írók. Azt gondolom, hogy én a második csoportba tartozom, ezért örülök, hogy engem választottak a szerkesztők.

Neked nincs kötődésed Csepelhez…

Nincs. De van egy regényem, amelynek a címe: Kommunista Monte Christo. Abban szerepel a XXI. kerület. Azt dolgoztam fel, hogy mi történt 1956-ban Csepelen. Érdekes történet. De foglalkoztam hadi gasztronómiával is. Ehhez sokat olvastam Weiss Manfréd gyáráról, amely Ferencvárosból költözött a Csepel-szigetre.

Podcast – Hallgasd meg!

Kérdések, amelyekre a podcastban választ kapunk:

  • Mely kerületekhez kötődik Szécsi Noémi?
  • Miért írt szívesen Csepelről rendszerváltó történetet?
  • Miért fontos sokat beszélgetnünk a rendszerváltásról?
  • Játszott-e már színházban Noémi, vagy csak ismeri a miliőt?
  • Milyen forrásokból tanult az állatok viselkedéséről?
  • Az állatmesék titkai, műfaja?
  • Hány éven keresztül íródtak a „Rohadt állatok” történetei?
  • Lehet-e generációs állatmeséket írni?
  • Milyen esszéket ír a Magyar Narancsba?
  • Milyen nőtörténeteket ír?
  • Mit gondol az általa fordított „Szenvedő nők” című könyvről?
  • A nő teste milyen sajátságos problémákat jelent az orvostudomány számára?
  • Miért lett vizsgálódásának specifikus területe a női test?