Bereck (ma Brețcu, Románia)
Az erdélyi falu Kovászna megyében, Kézdivásárhelytől 21 km-re, a Berecki-patak mellett fekszik.
Bereck, Háromszék északkeleti kapuja. A település már a kőkorszak óta lakott hely. Itt épült fel a római határt őrző katonai tábor Augustia néven. 1241-ben a tatárok pusztították el. Napjainkban már a maradványai is alig látszanak, de mind az irodalomban, mind a köztudatban a tábor Veneturné vára néven ismeretes, többek között legendája révén. A község neve az 1332. évi pápai tizedjegyzékben szerepel írásos formában. 1426-ban Zsigmond király mezővárosi rangra emelte. 1870 és 1876 között törvényhatósági jogú város volt.
A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Lakossága 1910-ben: 3275 lakosból 2087 magyar, 1186 román, 2 német
Lakossága 2011-ben: 2467 lakosból 1839 magyar, 522 román, 43 roma
Érdekességek
Bereck neve az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tüzér őrnagya, a legendás hírű ágyúöntő, Gábor Áron nyomán vált ismerté, aki ennek a községnek volt a szülötte.
A polgármesteri hivatal közelében található a ház, ahol 1849. július 25-én Bem József találkozott Petőfi Sándorral
Utcatörténet
Budapest XI. kerületében, Sasadon 1933 óta létezik Bereck utca.
