Kalotaszeg utca, Budapest XI.

Kalotaszeg (ma Țara Călatei Románia)

Kalotaszeg tájegység Romániában, Kolozsvártól nyugatra, a Kalota és Körös folyók völgyében. Kalotaszeget északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye határolja. Nevét a honfoglaló magyarok itt letelepedett Kalota nemzetségéről kapta.

A mai Kalotaszeg már csak utolsó, keleti maradványa annak a Kalota nevű nagy területnek, amely a középkorban a Berettyó folyótól a Sebes-Körös forrásvidékéig tartott és sokáig Bihar megyéhez is tartozott.

Kalotaszeg többségében református magyarsága közel 40 településen lakik. Magyar lakosainak száma mára már nem éri el a 15 ezer főt. Bánffyhunyad Kalotaszeg adminisztratív és kulturális központja. 

Különleges néprajzi értékeket hordoz a táj népi építészete és az itteniek rendkívül színes viselete. A kalotaszegi népművészet jelentős eleme a hímzés, a népzene és tánc is.

Érdekességek

Kalotaszeg várai közé tartozik az az öt vár, amely a középkorban Kalotaszeg vidékét védelmezte: Sebesvár vára, az Almási vár, Egeres vára, Léta vára és a Gyalui vár.

Magyargyerőmonostoron született 1843-ban  Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka írónő, a kalotaszegi népi hagyományok gyűjtője.

Magyarlónán született 1911. március 12-én Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő.

1911-től a sztánai nyaralótelepi házában töltötte a nyarakat, majd 1918 decemberében ideköltözött Budapestről és 1944-ig itt élt Kós Károly építész, grafikus, író, könyvkiadó, politikus, művelődésszervező.

Szucságon született Györffy György történész 1917-ben.

Utcatörténet

A fővárosi XI. kerületben található a Kalotaszeg utca, 1930 óta viseli az erdélyi térség nevét.