Alsóőr (ma Unterwart, Ausztria)
Alsóőr Ausztria keleti határán helyezkedik el a mai Burgenland tartományban. A község napjainkban is őrzi magyar identitását.
A falu több mint egy fél évezreden keresztül a történeti Vas vármegyéhez tartozott, de már jóval korábban megtelepült. Születését a vasfeldolgozásnak köszönhette, Alsóőrön ugyanis már a honfoglaló magyarok előtt is bányászták az ércet. A magyarok a stratégiailag fontossá vált vasérclelőhelyek mellé katonai őrhelyeket rendeltek. Az egyik ilyen Alsóőr volt, innen kapta nevét is. A Felső-Őrséghez tartozó Alsóőr, mint határőr közösség, sohasem vált egy földbirtokos jobbágyfalujává, a középkorban egy-egy végvári földesúr védnöksége alá tartoztak. Csak a XV. században jött létre hivatalosan az alsóőri nemesi közbirtokosság, azaz gyakorlatilag a falu saját nemesi önkormányzata. 1428-ban Zsigmond király a Garai családnak adományozta az itteni királyi uradalmakat.
A nemesi közösség 1769-ben a saját erejéből építette fel a mai plébániatemplomot. A település 1797-ben vált önálló egyházközséggé. A község a XIX. század első harmadában már vásártartási joggal bírt, mezővárosi rangot élvezett.
A falut egy újabb közigazgatási átszervezés után a hatóságok községgé minősítették vissza. 1881 és 1883 között felosztották Alsóőr közösségi tulajdonát, amellyel a nemesi közbirtokosság megszűnt.
Az 1920. évi trianoni békeszerződéssel Alsóőr Ausztriához került, elszigetelődött, az újonnan meghúzott államhatár elvágta anyaországától és természetes kapcsolataitól.
Lakossága 1910-ben: 1464 lakosból 1393 magyar, 63 német
Lakossága 2001-ben: 964 lakosból 521 magyar, 363 német
Érdekesség
Mátyás király Alsóőr határában, a Berda-hegy oldalában vadászkastélyt építtetett, amelyet később a törökök leromboltak.
Utcatörténet
Budapest XIV. kerületében, Alsórákoson 1929 óta utca viseli Alsóőr nevét.
