Ruszt (ma Rust, Ausztria)
Ruszt Ausztria keleti határán, a Fertő-tó nyugati partjánál található, a mai Burgenland tartományban. Károly Róbert adománylevelében említik először „Ceel” néven a 14. század első felében. 1400 körül épült az a Szent Pongrác tiszteletére felszentelt Halásztemplom, mely a város legrégebbi épülete. A hagyomány szerint a szentély melletti kápolnát még Anjou Mária királynő építtette hálából annak emlékére, hogy a Fertő-tóból halászok kimentették. A város 1470-ben Hunyadi Mátyástól vásártartási jogot kapott. Az első védőfalak 1512-ben épültek fel. A város híres szőlőműveléséről és bortermeléséről. 1524-ben Mária királyné engedélyezte, hogy a ruszti boroshordókon koronás „R” betű jelezze márkájukat.
A törökök pusztítása és a további támadások elkerülése végett a 17. század közepén a várost erősebb falakkal vették körbe. 1649-ben Ruszt megváltotta szabadságát az Esterházyaktól, majd 1660-ban a császárnak fizettek további szabadságjogokért. 1652-ben a Gabriel család nemesi oklevelet kapott, innentől viselték a ruszthi (ruszti) előnevet. 1681-ben I. Lipót császártól szabad királyi város rangot kapott. 1809-ben francia csapatok szállták meg a várost. 1876-ban elvesztette több évszázados kiváltságait, és Sopron vármegyéhez csatolták. 1921-ben a trianoni és saint-germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett.
Lakossága 1910-ben: 1535 lakosból 218 magyar, 1290 német, 24 horvát
Lakossága 2001-ben: 1714 lakosból 33 magyar, 1623 német, 5 horvát
Érdekességek
Rusztnak saját fesztiválja van, a Nemzetközi Gitár Fesztivál, melyet 1998 óta rendeznek meg.
2001-ben az óváros a Fertő-tó térségével együtt az UNESCO-világörökség része lett.
Rusztban évente kb. 15 gólyapár fészkel, létre is jött a városban a ruszti gólyavédő egyesület.
Utcatörténet
A fővárosi II. kerületi Törökvészen található Ruszti út 1904 óta viseli a város nevét.
