Bajcs (ma Bajč, Szlovákia)
Az egykori Komárom vármegye ógyallai székhelyű Udvardi járáshoz tartozott. 22 km-re fekszik Komáromtól, 6 km-re Érsekújvártól a Duna mentén, a Zsitva folyó árterületén, a jelenlegi Nyitra megye Komáromi járásában. A Komárom – Érsekújvár forgalmas út mentén található, 1910 óta vasút is összeköti a két települést.
A község jelentős régészeti lelőhely, a neolitikum óta lakott. Első említése 1312-ből származik, amikor Csák Máté zsoldosai elfoglalták. A falu történelmében, életében az érsekség jelenléte mindig meghatározó volt. 1977-ig az Esztergomi főegyházmegyéhez tartozott, ezt követően az 1977-ben alapított Pozsony-Nagyszombati egyházmegye része lett. Jelentős építkezései és fejlesztései az esztergomi érsekekhez köthetők: Batthyány Józsefhez, Simor Jánoshoz, Rudnay Sándorhoz és Scitovszky Jánoshoz. Az 20. században az egyház földjeit kétszer kobozták el (először az első Csehszlovák Köztársaság idején, majd 1946-ban) és adták vissza.
1938-ban, az első bécsi döntés értelmében Magyarországhoz csatolták.
Lakossága 1910-ben 1451 lakosból 1415 magyar, 36 szlovák, 1 német
Lakossága 2011-ben 1242 lakosból 584 szlovák, 549 magyar, 19 roma
Érdekesség
Simor János hercegprímás (1813–1891) a nagybirtok intézőinek lakásaiból nyári kastélyt, a helyi kocsmából kúriát az intézőknek építtetett.
Utcatörténet
Budapest XIV. kerületében az alsórákosi Bajcs utca 1929 óta viseli a település nevét.
