Dévény (ma Devin, Szlovákia)
A történeti Magyarországon a nyugat kapuja, a Duna Dévényi-kapunál ért magyar területre. Akkor a Pozsony vármegye Pozsonyi járásához, ma szintén a Pozsonyi kerület IV járásához tartozik. Pozsony központjától 8 km-re északnyugatra, a Morva folyó dunai torkolatánál fekszik.
Neve a ’deva’, fiatal lányt jelentő szláv szóból ered.
Legrégibb idők óta lakott, a rómaiak őrtornyokat építettek. Majd morva fejedelmi székhely lett. A királyi vár a 13. században épült. Miksa császártól kapott kiváltságokat 1568-ban. A reformkorban Ľudovít Štúr innen irányította a szlovák nemzeti mozgalmat. Folyt itt téglaégetés, kőbányászat, cement- és szeszgyár.
1920-ban Csehszlovákiához, 1939-ben a Német Birodalomhoz, 1945-ben ismét Csehszlovákiához csatolták.
A modern korban is többször sújtotta árvíz.
Lakossága 1910-ben 2063 lakosból 1306 német, 509 szlovák, 203 magyar
Lakossága 2011-ben 1096 lakosból 1016 szlovák, 19 cseh, 18 magyar.
Érdekesség
Ady Endre is megénekelte a Góg és Magóg fia vagyok én című verésben, valamint Juhász Gyula is utal rá az Ady, a jós című versében
Az 1841-es tűzről Kossuth Lajos tudósított a Pesti Hírlapban
Itt állt az 1896-ban országszerte emelt 12 milleniumi emlékmű egyike.
Utcanévtörténet
Budafokon (mai XXII. kerület) az 1930-as években kapta utca a Dévény nevet. Dévényi út a XIII. kerületi Angyalföld és a XIV. kerületi Alsórákos határán fut 1897 óta. Dévényi utca Rákoscsaba-Újtelepen, a mai XVII. kerületben, valamint Rákosszentmihályon volt, a mai XVI. kerületben az 1920-as évektől 1974-ig, amikor is területrendezés miatt megszűnt.
