Beregszász köz, tér, út, utca Budapest XI. (1118) XVIII (1185), Beregszászi utca XXII (1222)

Beregszász (ma Берегове, Ukrajna)

Beregszász Kárpátalja délnyugati részén és Ukrajna nyugati határában helyezkedik el, 6 km-re a magyar határtól.

Neve a magyar berek, vagyis liget szóból származik, a szász utótag egykori német lakosaira utal. Feltehetőleg már a kőkorszak óta lakott, a népvándorlás korában pedig szarmata, gót, hun, avar és kelta lakosság élt itt.

I. András uralkodása idején herceg öccse, a későbbi I. Béla tulajdonába került, halála után annak Lampert (Lambert) nevű fia kapta meg a területet, a hagyomány szerint ő alapította a települést. A tatárjárás idején elpusztult, IV. Béla telepíttette újra, az ideérkezőket az 1247-es kiváltságlevelével segítette. Ezt követően jött létre Bereg vármegye is. 1342-ben szabad királyi város lett.

A török kor idején nagyrészt a Magyar Királysághoz tartozott, de 1566-ban a Szulejmán halála után távozó tatár segédhadak itt haladtak keresztül, ismét lerombolva a települést. Később Bethlen hét vármegyéjének egyike volt Bereg. 1633-ban megszerezték a Rákócziak. II. Rákóczi György meggondolatlan lengyelek elleni hadjáratának következményeképp a lengyelek betörtek 1657. június 17-én és a település lakosságának nagy részét megölték, a várost felgyújtották. Családi örökség révén Zrínyi Ilonához került a település, Munkács ostroma alatt itt szállásolták a császári katonákat, nem kevés terhére a lakosságnak. A Rákóczi-szabadságharc a térségből indult ki.

A kiegyezés után lett Bereg vármegye központja. Gőzmalom, szeszfőzde, téglagyár épült a városban.

A település 1920-tól Csehszlovákia része, majd az első bécsi döntés értelmében visszacsatolták a Magyar Királysághoz. A második világháború után az 1945. június 29-én kötött szovjet-csehszlovák szerződés a Szovjetunióhoz csatolta. 1991 óta Ukrajnához tartozik, a Beregszászi járás székhelye.

Lakossága 1910-ben: 12 933 lakosból 12 432 magyar és 221 ruszin volt.

Lakossága 2001-ben: 26 600 lakosból 12 800 magyar és 10 300 ukrán és ruszin.

Érdekességek:

Tompa Mihály: Beregszász című elbeszélő költeményében a város alapításának egy másik legendáját tárja elénk.

Petőfi Sándor itt írta a Meleg dél van című versét 1847-ben.

Itt született Fedák Sári színművésznő, énekesnő-primadonna

Beregszászban 343 áldozata volt a Málenkij Robotnak.

Itt születtek idősebb és ifjabb Vidnyánszky Attila, színművészek.

Itt működik a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár Beregszászi Osztálya.

Itt működik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola.

Képek

Filmhíradó

Térkép

Google-térkép

Utcatörténet

A XI. kerületi Sasadon található Beregszász köz és tér 1939, a Beregszász út 1929 óta. A XVIII. kerületi Szent Imre-Kertvárosban 1991 óta, a XXII. kerületi Budafokon az 1930-as évek óta viseli közterület a kárpátaljai település nevét.