Radnai-havasok (ma Munţii Rodnei, Románia)
A Radnai-havasok a Keleti-Kárpátok vonulatának legmagasabb, egyben a legtöbb alpesi vonást hordozó tagja. A hegység voltaképp egy aszimmetrikusan kiemelkedett sasbérc: a mintegy 50 km hosszú, kelet-nyugati irányú főgerinctől északra meredeken, délre viszont lankásabban ereszkedik a hegységet határoló völgyekbe. A főgerinc középső része kilométereken át 2000 m felett hullámzik.
A hegység legmagasabb csúcsa a Nagy-Pietrosz, amely 2303 méterre magasodik. Akad jónéhány tengerszem, továbbá a mészköves részeken számos barlang. A hegység területén szép számmal találunk tiszta vizű forrásokat. Vízesésekben sincs hiány, legismertebb közülük a Radnai-havasok büszkesége, a Gonosz-kőoldalában kb. 80 m magasról lezúduló Lóhavasi-vízesés. Nyár elején egész hegyoldalakat borít be a virágzó erdélyi havasszépe (Rhododendron kotschyi). Elsősorban a síportok kedvelői látogatják nagyobb számban a téli hónapokban.
A hegység déli lábánál fekszik a nagy múltú bányászváros Óradna. Máriaradna a Bánságban, Arad megyében található, az egyik legismertebb búcsújáró hely Romániában.
A trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án a város visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Érdekességek
A Radnai-havasok legnagyobb csúcsa 1940–1944-ig Horthy Miklós kormányzó nevét viselte. Ekkor ez volt az ország legmagasabb pontja.
1944. január 13-án a Radnai-havasok legmagasabb pontjának a megmászása közben lavinaszerencsétlenség ért tizenhat salgótarjáni levente-síelőt. Egyiküknek sikerült csak megmenekülnie. Ez volt minden idők legnagyobb magyar sporttragédiája.
Utcatörténet
A fővárosi II. kerületi Pasaréten található Radna utca 1933 óta viseli a hegység nevét. Korábban a Gubacsipusztán, Sashalmon, és Rákoscsabán is volt Radna utca. A IV. kerületi Káposztásmegyeren 2006-óta van Óradna utca.
