Zalatna (ma Zlatna, Románia)
A dél-erdélyi Ompoly folyó partján a romániai Fehér megyében fekvő város, Gyulafehérvártól 36 kilométerre található. Elnevezése egy szláv főnévből ered, melynek jelentése: arany. A település már a római korban lakott terület volt, aranybányái miatt központi szerepet töltött be.
Az első írásos forrás, amely Zalatnaként említi 1263-ból származik. Az Árpád-házi királyok szászokat telepítettek ide, s fontos bányavárossá fejlesztették ki. Az Erdélyi Fejedelemség idején II. Rákóczi György Körmöcbányáról telepített ide bányászokat az aranykitermelés elősegítése érdekében.
A kommunizmus alatt az erőltetett iparosítás a városképet is átformálta, a régi épületeket elbontották, helyükre tömbházakat építettek. Miután a bányákat elkezdték bezárni a város hanyatlásnak indult.
A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került.
Lakossága 1910-ben: 4317 lakosból 2892 román, 1129 magyar, 89 szlovák
Lakossága 2011-ben: 3724 lakosból 3350 román, 116 roma, 30 magyar
Érdekességek
1848 októberében a román felkelők 700 zalatnai polgárt mészároltak le. Reinbold Ignác kamarai orvos naplója a mészárlásról itt olvasható.
Zalatnán született 1847-ben erzsébetvárosi Lukács Béla politikus, író, majd államtitkár, kereskedelemügyi miniszter, a MÁV egykori igazgatója.
Utcatörténet
A fővárosi XVIII. kerületi Szent Imre-kertvárosban található Zalatna utca 1932 óta, a Zalatnai utca pedig a XII. kerületi Kissvábhegyen 1925 óta viseli az erdélyi település nevét.
