Aranyos (ma Arieș, Románia)
Folyó Romániában. A Maros legnagyobb mellékfolyója.
Áthalad a mai Fehér, Kolozs, Maros megyéken. Hosszúsága 164 km. Vízgyűjtő területe 2970 km². Nevét aranytartalmú hordalékáról kapta. A folyó menti lakosság aranymosással foglalkozott. A Bihar-hegységben ered két forráspatakból (Kis-Aranyos és Nagy-Aranyos), az 1160 m magasságú Bihar hágó közelében. Mintegy 80 km-en át gyönyörű szurdokvölgyben kanyarog majd a Jára vizét felvéve lép ki az Erdélyi medencébe. Marosludas közelében ömlik a Maros folyóba. Nagyobb mellékvizei bal oldalon a Jára-patak, Hesdát-patak és a Túri-patak, jobb oldalon az Abrud.
A folyó legrégibb latin neve Crisola, később Auratus volt. Nevét 1177-ben már említették az oklevelekben, mint az aradi káptalan földjét iuxta Aranyos néven.
Érdekességek:
Legjelentősebb látnivalói a Szolcsvai-búvópatak – csak megfelelő felszereléssel látogatható – és a Bedellői-havasok sziklaormai és mészkőképződményei.
A román környezetvédelmi felügyelőség százezer lejes (hétmillió forint) bírságot rótt ki a Cupru Min bányavállalatra, amelynek a szászavinci zagytározójából 2017. április 3-án mintegy hatezer köbméter szürke iszap került a Sesei patakba és az Aranyos folyóba.
Utcatörténet
Budapest III. kerületének Kaszásdűlő városrészében 1942 óta létezik Aranyos utca. Lehetséges, hogy az utca nem az erdélyi folyóról, hanem a közelben folyó Aranypatakról kapta a nevét.
