Beckó (ma Beckov, Szlovákia)
Beckó község a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában. A trianoni béke előtt Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. Vágújhelytől 7 km-re északkeletre a Vág folyó partján fekszik.
A falu a várról kapta nevét, amelynek régi magyar neve Bolondóc. A monda szerint Stibor vajda udvari bolondjának, Beckónak építtette.
Mészkő sziklán álló vára már a 12. században állt. 13. század végén Csák Máté tulajdonába került A Stibor családhoz királyi adományként került 1388-ban. A török időben fallal is védve volt, állta az 1599-es ostromot, majd a kurucokét is. Ocskay László csapatai 1707-ben és 1708-ban feldúlták. A fellegvár még átvészelte, de 1729-ben hanyagság miatt leégett, nem építették újjá.
A vár alatti települést egy 1332-es pápai tizedjegyzék említi először. 17. században alakultak céhei: posztógyártóké, csizmadiáké, molnároké. Jelentősek voltak szőlői, gyümölcsösei és vörös színű agyagja.
Kegyemploma gótikus-reneszánsz, ferences temploma és kolostora barokk stílusban épült.
Lakossága 1910-ben: 1425 lakosból 1230 szlovák, 114 német, 76 magyar,
Lakossága 2011-ben: 1343 lakosból 1255 szlovák, 8 cseh, 1 magyar, (77 nem nyilatkozott)
Érdekességek
Beckó várának mondáját Mikszáth Kálmán is elmesélte 1889-ben megjelent Magyarország lovagvárai regékben című sorozat 40. kötetében.
Ludwig Rohbock 1863-os metszete a vár romjairól
Képeslap, 1915-ös képeslap, további képeslapok
Fotók , Fotók a MANDA-adatbázisban
Utcanévtörténet
Alsórákoson, a mai XIV. kerületben 1929-ben kapta az egyik közterület Beckó utca nevet.
.jpg){kind=link}
