Sasvár (ma Šaštín, Szlovákia)
Község a Nagyszombati kerület Szenicei járásában, Szenicétől 12 km-re délnyugatra fekszik a Miava bal partján. 1960 óta Sasvár-Morvaőr (Šaštín-Stráže) település déli része. A történelmi Magyarországon Nyitra vármegye Szenicei járáshoz tartozott. Neve egykori várára utal.
1323-ban említik először Sasvár megye székhelyeként, a székely határőrvidék központja volt. Vára a Morva melletti határvédelem része volt. Helyén később reneszánsz várkastély épült. 1287-ben Albert osztrák herceg elfoglalta, 1291-ben III. András visszafoglalta. Urai voltak a Pázmány, a Szentgyörgyi és Bazini család. 1392-ben Beckó várának ura, Stibor birtokolta, majd a Czobor, később a Révay és Bakics családoké lett.
1605-ben hadak, 1685-ben pestis, 1831-ben kolera dúlta. 1705-ben Rákóczi csatázott itt a császáriakkal.
1736 és 1848 között textilmanufaktúra működött itt, amely épületéül a korábbi vár szolgált, majd 1870-től a cukorgyár működött benne. Vasút 1897-ben épült a településen.
Lakossága 1910-ben: 2433 lakosból 1877 szlovák, 325 német, 173 magyar,
Sasvár-Morvaőr lakossága 2011-ben: 5107 lakosból 4750 szlovák, 41 cseh, 21 roma, 5 magyar, (261 nem nyilatkozott)
Érdekességek
A helyi, volt pálos temploma búcsújáróhely. 1564-ben a falu urának, Czobor Imre felesége kegyszobrot készíttetett hálából, amiért házsártos férje a Szűzanya segítségével megszelídült. A szobrot a csodás esemény helyén állíttatta fel, majd kápolnát is építtetett föléje. A későbbiekben a szobornál több csoda is történt, melyeket kivizsgáltatva a hercegprímás 1732-ben a szentélyt kegyhellyé nyilvánította. Egy évvel később pálosok telepedtek ide, s egy nagyméretű templomot és kolostort építettek. Lotharingiai Ferenc 1736-ban megvásárolta Czobor Józseftől a holicsi és a sasvári uradalmat. Az építkezést a hely kegyuraiként az uralkodópár jelentős összegekkel és adományokkal támogatta. A szobrot később átvitték a régi kápolnából az újonnan felépült templomba, ahol azt a Mária Terézia által adományozott főoltáron helyezték el. Az ünnepségen az uralkodópár jelen volt. A kegytemplomot és a búcsút 1902-ben Ferenc József látogatta meg.
Utcatörténet
A XVI. kerületi Mátyásföldön és Sashalmon 1954-ben kapta nevét a Sasvár utca a hajdani Nyitra vármegyei település nevéről.
