Tusnád (ma Tușnad Sat, Románia)
A falu a romániai Hargita megyében, Csíkszeredától délre, az Olt folyó közelében, a Tusnád-patak völgyében fekszik. Nagytusnád néven is ismerik.
Határában a Vártetőn vaskori és kora középkori vár nyomai látszanak. 1421-ben a székely seregek itt verték vissza a portyázó törökök támadását. A falu építészeti emléke neobarokk temploma, mely 1802–1824 között épült. 1849. július 29–30-án csata zajlott a település közelében a honvédsereg és az oroszok között.
Tusnádtól 7 km-re található, az 1934-ig a településhez tartozó Tusnádfürdő, A XIX. századtól ismert országos hírű gyógy- és üdülőhely, ma is közkedvelt pihenőhely.
Tusnád határában és központjában több jóízű ún. borvízforrás, azaz ásványvízforrás található.
A trianoni békeszerződésig Csík vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án a város visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Lakossága 1910-ben: 2285 lakosból 2281 magyar, 2 szlovák, 1 német
Lakossága 2011-ben: 867 lakosból 794 magyar, 30 roma, 17 román
Érdekességek
A település idegenforgalmi látványossága az itt működő Borvízmúzeum.
A Tusnádi temetőben található sírkövek érdekessége a pogány-keresztény kultuszt jelképező napkorongok (pogány szimbólumok kereszt alakba vésve). Ezek arról tanúskodnak, hogy a vidék ősi kultikus hely lehetett, melynek lakói a kereszténység után is megőrizték ősi hitük egyes szimbólumait.
Utcatörténet
A fővárosi XII. kerületi Kissvábhegyen 1925 óta van Tusnádi utca, míg Tusnádi köz 1966 óta. A mai XVIII. kerületi Szent Imre-kertvárosban 1940 óta viseli utca a falu nevét, míg a XX. kerületi Gubacsidűlőn 1937-től van Tusnád utca.