Gyergyócsomafalva (ma Ciumani, Románia)
Gyergyócsomafalva település Romániában, Hargita megyében, Gyergyószentmiklóstól l9 km-re, délnyugatra, a Nagy-Somlyó-patak és a Maros összefolyásánál fekszik.
A település a XV. században keletkezhetett. Birtokosa ebben az időben Inger János, majd Csoma Ferenc volt. A falu valószínűleg róla kapta a nevét. Az 1567-es pápai regestrum említi Chyomaffalwa néven. 1609-től jelenik meg a Gyergyócsomafalva elnevezés.
1596-ban zajlott a „véres farsang”, melynek során Apafi Miklós seregei megtorolták a gyergyói székelyek felkelését és lemészárolták Újfalu, Csomafalva, és Alfalu lakosságának jó részét. 1728-ban épült fel Csomafalva első temploma és 1730-ban egyházilag önállósult Gyergyóalfalutól. Az 1848–49-es szabadságharcban Csomafalváról 216 tiszt és honvéd vett részt, akiknek a neve a Hősök Emlékművén megtalálható.
A település a trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásáhoztartozott.1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Lakossága 1910-ben: 3917 lakosból 3894 magyar, 2 német, 1 román,
Lakossága 2011-ben: 4328 lakosból 4280 magyar, 10 román volt
Érdekességek
A falu borvízkútjairól híres. A község területén 86 borvízforrás és kút volt valaha. Azt tartják, itt minden ásónyomra borvíz tör fel.
A régi fakápolna helyén 1726-ban kistemplom, majd 1875 és 1879 között a mai neogótikus nagytemplom épült fel.
A gyergyócsomafalvi sípálya 2009-ben lett kialakítva. Folyamatos fejlesztés alatt áll.
A falu híres szülötte Köllő Miklós szobrászművész, aki a madéfalvi veszedelem emlékoszlopát is tervezte, valamint Borsos Miklós szobrász, grafikus.
Csomafalva nevű település Ukrajnában, a Nagyszőlősi járásban is található.
Utcatörténet
A fővárosi Csomafalva utca a XVII. kerületben, Rákoskeresztúron található, 1999 óta viseli a székelyföldi település nevét.
