Gyergyószentmiklós (ma Gheorgheni, Románia)
Gyergyószentmiklós város Romániában, Hargita megyében, Csíkszeredától 59 km-re, északnyugatra, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik.
Neve a szájhagyomány szerint a „gyer, jó” felkiáltásból ered, mások, a névben a Györgyjót (György-patak) vélik elrejtve.
Már a XIII. században volt település a György-patak környékén. Első írásos említését az 1332. évi pápai tizedjegyzékben találjuk, Georgio néven. Az erdőkitermelés tette lehetővé a település folyamatos fejlődését, ez jelentette a lakosok biztos megélhetését. 1607-ben vásártartási jogot kapott. A XVII. században jelentős számú örmény telepedett le itt. A kereskedelemmel és kézműiparral foglalkozó örmények nagymértékben hozzájárultak a település városiasodásához és polgárosodásához. 1716-ban a tatárok dúlták fel. 1719-ben pestis, 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította a települést. A XIX. század második felében elkezdődött az iparosodás: fűrészgyárakat, sörgyárakat, malmokat alapítottak a városban és környékén. Ennek köszönhetően a település 1907-ben elnyerte a városi rangot.
A település a trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz A II. világháború után ismét Románia része lett. 2006-ban megyei jogú város lett.
Lakossága 1910-ben: 8905 lakosból 8549 magyar, 155 román, 115 német
Lakossága 2011-ben: 18 259 lakosból 15 337 magyar, 1616 román, 436 roma volt
Érdekességek
A település határában láthatók Both várának romjai. Eredete nem ismert. A XIV. század elején a vár romjainak felhasználásával, helyén várkastély épült, mely a XVII. század végén a Both család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak lerombolták, azóta pusztul. Közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna.
A Gyergyószentmiklósi római katolikus templom a város legrégebbi műemléke.
Az 1770 és 1778 között épített Vertán-ház volt egykor az I. székely gyalogezred parancsnoki központja, ma a Tarisznyás Márton Múzeum van benne.
A város nevezetessége a Csíky-kert, amely 16 hektáros arborétum. 1884 és 1910 között dr. Csíky Dénes ügyvéd telepíttette, területén 185 fafajta található. A fákat úgy válogatták össze, hogy lombhullatáskor és rügyfakadáskor a városból nézve a tulajdonos monogramját mutatták.
A ma is működő Tinka-féle vízimalom 1868-ban épült.
A város híres szülötte többek között Fogarasy Mihály erdélyi püspök valamint Földváry Károly 48-as honvédezredes, az itáliai magyar légió parancsnoka és Földvári Sándor 48-as honvédezredes.
A várostól 26 km-re, a közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozó Gyilkos-tó és környéke egyedi és páratlan természeti szépséggel kápráztatja el a látogatót.
Utcatörténet
A fővárosi Gyergyószentmiklós utca a XVII. kerületben, Rákoskeresztúron található, 1999 óta viseli az erdélyi település nevét.
