A Fővárosi Önkormányzat célja, hogy minél több információval lássa el a budapestieket arról, hogy mi történik a városban: kevesebbet járnak be a budapestiek a munkahelyükre a COVID miatt? Egészségtelenebb a levegő az ingyenes parkolás miatt? Használják a lakók az új kerékpársávokat? Ilyen és ehhez hasonló, fontos és mindenkit érdeklő kérdésekre keressük a választ a rendelkezésre álló adatok feldolgozásával.
Szerzők: Pogonyi Csaba, Sal Máté, Takács Anna, Vonnák Réka
Ez a cikk a Google Mobility Report feldolgozásával ismerteti a különböző városi terek használatát. Nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű és minőségű adat ahhoz hogy 2020 eseményeinek hatásait statisztikai részletességgel elemezzük. A cikkben bemutatott grafikonok azonban segíthetnek abban, hogy sok közszájon forgó vélekedést megerősítsünk vagy cáfoljunk. Nem titkolt célunk az is, hogy fokozatosan bővítsük a bemutatott mutatószámok körét és egyre jobban informáljuk a budapestieket a város élhetőségének változásáról.
Hogyan használtuk a város területeit 2020-ban?
Az alábbi grafikonok elkészítéséhez a 2020-as Google Community Mobility Report adatait használtuk fel, amelyet bárki szabadon letölthet a Google honlapjáról. A Google különböző okostelefonos használati adatok alapján méri, hogy az adott helyszínt milyen aktívan használják az emberek 2020 januárjához képest.
Ezt fontos észben tartani az adatok értelmezésekor, hiszen az adott helyek látogatottságában tapasztalt szezonalitás minden évre jellemző, tehát például a parkok nyáron nem meglepő módon látogatottabbak, mint januárban. A grafikonok 14 napos mozgóátlagot reprezentálnak, így a rendszeres hétvégi változások nem zavarják a szélesebb trendek megfigyelését.
A Google által közölt nyers adatokat egy esetben kellett átalakítani: egyesített pozsonyi adatsor hiányában, a város mérésére az 5 kerület értékeit átlagoltuk minden adott napra, elhagyva azokat, amelyekről nem volt elérhető adat.
Ha az adott időszakra egyik kerületből sem volt adat, a grafikont ezeken a pontokon üresen hagytuk, ez látszik a pozsonyi munkahelyi adatsoron. Az adatbázis funkcionalitás szerint hat kategóriára osztja egy terület helyszíneit (a felsorolás nem kimerítő):
- Kiskereskedelem és szórakozás: éttermek, kávézók, bevásárlóközpontok, vidámparkok, könyvtárak, mozik,
- Élelmiszerboltok: élelmiszerboltok, piacok, delikátok, drogériák, gyógyszertárak,
- Zöld területek: nemzeti parkok, strandok, kutyafuttatók, közterek, erdők, parkok,
- Tömegközlekedés: busz-, villamos-, vonat-, vagy metrómegállók,
- Munkahelyek: irodák, gyárak, egyéb termelőegységek,
- Otthon: lakóházak, lakóövezetek.
Ezen az ábrán az otthoni és munkahelyi aktivitást mutatjuk be Budapestre vonatkozóan, a legfontosabb COVID-hoz kapcsolódó események jelölésével. Az ábra legfontosabb tanulsága talán az, hogy az állami intézkedéseknek nincs nagy hatása, a legtöbb esetben az intézkedések után egyik mutató sem ugrott meg. A grafikon jól illusztrálja az otthoni munkára való átállást a budapestiek körében: már az első fertőzött bejelentése után, még a vészhelyzet bejelentése előtt elkezdődik a munkahelyek látogatottságának drasztikus csökkenése és az otthoni aktivitás növekedése. A járvány a csúcspontot április elején éri el, ekkor a munkahelyek aktivitása a januárinál 60%-al alacsonyabb. Érdekes, hogy a munkahelyek aktivitásának növekedése és az otthoni csökkenése egybeesik az ingyenes parkolás bejelentésével. Júniusban a munkahelyek aktivitása beáll -20-30%-ra, és némi kilengéssel egészen az év végéig ezen a szinten marad. Ezzel szemben az otthon töltött idő közvetlenebbül reagál a járvány alakulására: szeptember elejétől, a külföldről hazatérők karanténkötelezettségének elrendelése időpontjától újra emelkedni kezd. Érdekes, hogy az otthoni aktivitás viszont nem éri el az első hullámban látott 20%-os növekedést a második hullám alatt.
Ezen az ábrán a munkahelyek aktivitását és a tömegközlekedési helyszínek használatát hasonlítjuk össze. Ahogy az előző ábrán láttuk, koronavírus elleni védekezés következtében sok budapesti igyekezett otthonról ellátni a feladatait, így az irodákban mért aktivitás radikálisan csökkent. A tömegközlekedéstől azonban még ennél is jobban igyekeztek távol tartani magukat a budapestiek: itt a visszaesés április elején a 70%-ot is elérte. Az április 6-án bevezetett ingyenes parkolás látszólag megindította munkába való visszatérést: ettől kezdve június elejéig az irodákban mért aktivitás folyamatosan emelkedett. Érdekes, hogy a tömegközlekedés növekedése is az ingyenes parkolás után kezdett el növekedni, ami azt mutatja hogy az ingyenes parkolásnak valószínűleg nem volt számottevő hatása, valójában inkább a járványhelyzet enyhülése lehet a változás hátterében. Az ábra alapján a tömegközlekedéshez lassabban tértek vissza az emberek, majd a szeptemberi csúcspont után ismét csökkenni kezdett az aktivitás, amire az újabb ingyenes parkolás bevezetése viszont ráerősített.
Ezen az ábrán a különböző zöldterületek (például parkok, erdők, vízpartok) használatát mutatjuk be, összehasonlítva a budapesti értéket a magyar átlaggal (Budapesten kívüli magyar átlagot több hiányzó megyei adat miatt nem tudtunk használni). Az első fertőzött bejelentése az országon belül még csak a budapesti zöldterületek használatára volt hatással, azonban a vészhelyzet bevezetése után a magyar átlagon éles visszaesés látszik. A kijárási korlátozások bejelentésétől kezdve mind a két mutató folyamatosan emelkedett nyár végéig. Szembetűnő, hogy míg a budapesti zöldterület-használat szeptemberben +25%-on éri el a csúcsot, az országos átlag augusztus közepén +125% felett tetőzik. Ez a szám bizonyos megyékben sokkal magasabb: Zala és Veszprém megye emelkedik ki, ahol az augusztusi érték a 300-400%-ot is elérte – persze mindenhol a januári átlagos használathoz képest.
Ezen az ábrán a budapesti élelmiszerboltok aktivitását hasonlítjuk össze a kiskereskedelmi és szabadidős helyek aktivitásával. Amíg a vendéglátó- és szórakozóhelyek látogatottsága az első magyarországi fertőzött azonosításakor egyből zuhanni kezdett, az élelmiszerboltoknál a veszélyhelyzet bejelentéséig gyors növekedés látszik. A zuhanás a kiskereskedelmi és szabadidős helyek esetében sokkal mélyebb: április elején éri el a mélypontot, amikor a januári átlaghoz képest 70%-os visszaesést figyelhetünk meg. Áprilistól gyors növekedés látszik, de -25%-os értéket ritkán haladja meg, és szeptembertől ismét zuhanásnak indul. Ezzel szemben, az élelmiszerboltok látogatottsága a kezdeti sokk után fokozatosan növekedett és június óta -5% és -20% körül ingadozik. Ha átlagoljuk a két kategória egész éves látogatottságát, megállapíthatjuk, hogy a kiskereskedelmi és szabadidős helyeken tapasztalt visszaesés több, mint kétszer akkora, mint az élelmiszerboltok visszaesése.
Ezen az ábrán Közép-Európa nagyvárosainak kiskereskedelmi és szabadidős helyszíneinek aktivitását hasonlítottuk össze. Látható, hogy Budapesten az első hullámban kisebb volt a visszaesés, mint bármely másik városban, azonban a nyári növekedésben elmaradt a többiektől. Míg az első hullám alatt és nyáron együtt mozogtak a városok, a második hullám máshogy érintette őket. A legsikeresebb Pozsony, ahol az október végi visszaesés után meredeken emelkedik a kiskereskedelmi és szabadidős aktivitás – feltehetőleg az országos tesztelés sikerét mutatja ez a növekedés. Budapest ősz elején nem állt rosszul, azonban azóta elmarad Pozsony, Prága és Varsó meredek emelkedésétől.
A sorozat második felében kerékpáros és levegőszennyezetségi adatokat mutatunk majd meg.
