Kolostorból laktanya, majd múzeum, zsinagógából vívóterem, lovardából szupermarket és még folytathatnánk a sort – több ismert épület kapott sokszor meglepő, új funkciót az elmúlt száz évben. Viszonylag gyakori, hogy már használaton kívüli, korábban ipari épületeket alakítanak lakássá vagy irodává, gyakran műteremmé, s bár a tendencia az elmúlt évtizedekben csak növekedett, hiszen ilyen házakban lakni “menő“, sokkal több hasonló példára lenne szükség.
Fonyódi Anita, a Kép-Tér Blog szerzőjének írása.
Az újrahasznosítás és a revitalizálás mindig izgalmas feladat elé állítja a rekonstrukciós terveket készítő építészeket és a lakók számára sem kevésbé érdekes ilyen terekben berendezkedni. A jó ideig kihasználatlan, lakatlan épületeknek sok esetben a funkcióváltás jelenti a bontástól való megmenekülést és egy új élet kezdetét. Így maradtak fenn olyan különleges és valóban értékes épületek, mint a Dózsa György úti egykori zsinagóga, amelynek a bontási határozata is megvolt, amikor…
Zsinagógából vívóterem lett – Dózsa György út 55.
A jelenleg éppen felújítás alatt álló épület a Lőportár dűlőn, az egykori izraelita temetővel szemben épült 1907 és 1909 között, többek közt a szegedi zsinagóga tervét is jegyző Baumhorn Lipót tervei alapján. A téglaszalagos homlokzatú, mutatós épület 1944-ig működött a zsidó hitközség templomaként, majd a második világháborúban, az ostrom idején súlyosan megrongálódott és kiégett.
1963-ban állami tulajdonba került és a hatvanas évek végétől az egyik állami nagykereskedelmi vállalat, a TRIÁL használta raktárként. 1974-től a Műcsarnok Vállalat kezelésében állt, de a hetvenes évek második felére állapota olyannyira leromlott és életveszélyessé vált, hogy bontásra ítélték. Megmentője, a Budapesti Honvéd Sportegyesülete a nyolcvanas évek elején vette birtokba és kezdte meg az edzőcsarnokká történő átalakítás megtervezését és kivitelezését.
Az akkori tervek alapján többek között felújították a kupola csúcsában lévő színes üveg bevilágítót, a belső térben az eredetivel azonos mintázattal készítették el a kupola és dongák díszfestését, majd a box- és vívószakosztályukat költöztették ide. A Honvéd SE tájékoztatása alapján a felújítással várhatóan a jövő év elejére lesznek készen.
A Kiscelli Múzeum: kolostorból laktanya, ruharaktár, kastély majd múzeum – Kiscelli utca 108.
A Kiscelli Múzeumnak otthont adó óbudai épületet a trinitárius szerzetesek kolostoraként kezdték el építeni 1745-től. Miután II. József rendeletben oszlatta fel a szerzetesrendet, a berendezési tárgyakat elárverezték és a kolostor illetve a templom épületeit az Esterházy gyalogezred laktanyájává alakították. A 18. század végén francia hadifoglyokat szállásoltak el benne, majd évtizedekig funkcionált tüzérségi és katonai ruharaktárként, illetve hadikórházként.
Nagy váltást jelentett az épület életében, amikor 1910-ben Schmidt Miksa (Max Schmidt) bécsi bútorgyáros megvásárolta, felújította és kastélyként használta, a templomtérben berendezve gyűjteményét. A hatalmas vagyonnal rendelkező gyáros végrendeletében a fővárosra hagyta az ingatlant műkincseivel együtt, meghagyva, hogy múzeumként kell működtetni.
De Schmidt arról is rendelkezett, hogy a parkot a budai gyermekek számára közparkká alakítsák. A főváros közgyűlése végül a Fővárosi Múzeum gyűjteményét költöztette ide 1941-re, majd a háború miatt viszontagságos idők következtek és végül a kolostorépület helyreállítása után 1948-ban nyitott ki újra, várostörténeti kiállítással.
Jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum két főosztálya működik benne, többek között jelentős a fénykép- és építészeti bútorgyűjteménye, térképtára. A sors fintora, hogy az adakozó Schmidt nevénél sokkal többen ismerik egykori szeretője, a meggyilkolt Mágnás Elza nevét.
Lovarda, színházterem, bútordiszkont, majd szupermarket – Tűzoltó utca 10-16.
A Ferenc körút és az Üllői út sarkán álló Mária Terézia laktanya mellett 1897 után kezdték el építeni a lovardát a Tűzoltó utcában. A csodás téglaarchitektúrájú csarnok a Tanácsköztársaság alatt Martinovics laktanyára átkeresztelt épületegyüttes részeként színházteremként működött.
Később Kilián laktanyára változott a létesítmény neve és a volt lovarda épületébe a háború után évtizedekig bizományi bútorraktárt és -áruházat költöztettek. Legendás hely volt ez a szocialista időkben, amiről 1982-ben még így írt a Népszabadság:
“Az egykori lovardában már régen nem lépkednek lovak. A homokra kockaköveket raktak. Az ablakok maradtak, és a boltívet sem bonthatták le, pedig a teherautók nap nap után bajlódnak a szűk kapunál. Az épület műemlék, még bevakolni sem lehet. A Bizományi Áruház Vállalat bútorraktárnak használta, majd immár tíz éve a hatalmas terembe bebocsátják a vevőket is: böngésszenek kedvükre.”
A 700 négyzetméteres, helyi védelem alatt álló csarnok akkor két szinten várta a vevőket és az eladókat, míg a rendszerváltás után, kis kihagyással 2011-ben szupermarketként született újjá, Kendik Géza építész értékmegőrző tervei alapján. Az átadás utáni újságcikkek külön kiemelték, hogy az épület régi szépségét minimális beavatkozással sikerült visszaadni, a földszintes csarnokra nem építettek rá további szinteket, és láthatóvá tették a lovarda acélszerkezetét.
Loftok a gázművek és a hadikórház helyén: a Riverloft – Révész utca 27-31.
Vizafogón, a folyópart mellett, a Révész utca és a Népfürdő utca sarkán álló téglaépületet 1914-ben, Neuschloss Kornél tervei alapján építették, a Lipótvárosi Gáztartó Állomástelep Központi Műhely- és Raktárépületeként.
Azt tervezték, hogy a műhelyben a gázmérőket, lámpákat fogják majd javítani, de a háború kitörésével megváltozott a helyzet és az átadása után nem sokkal már hadikórházként működött, sőt itt rendezték be a Rokkantügyi hivatal utókezelő intézetét, ahol művégtagokat is gyártottak. A négyemeletes ház 1920-ban került vissza a Gázművek tulajdonába és maradt is sokáig, a nyolcvanas években még a Fővárosi Gázművek Gázmérő és Készülékjavító üzemét foglalta magában.
A mai, Riverloft névre hallgató lakó- és irodaépület átalakítási terveit Tima Zoltán építész készítette és 2007-re lett készen. A Riverloft talán a legmenőbb ebben a kategóriában és ha nem is adatik meg mindenkinek, hogy itt vegyen luxuslakást vagy béreljen irodát, a földszinten konditerem működik, legalább egyszer ki lehet próbálni…
A cikk elkészítéséhez a Budapest Időgép, a Hungaricana, az Arcanum, a Fortepan és a Mapire.eu adatbázisait használtam fel. A Kiscelli Múzeum épületének történetével kapcsolatos infók az intézmény honlapjáról származnak.
