Hirtelen sok kutya lepte el a Hattyú utca és a Batthyány utca találkozásánál lévő mini parkot, így aki arra jár, az biztos, hogy beléjük botlik. Egyszer volt Budán kutyavásár – hivatkozik maga Kolodko a Mátyás király mesére, de közben mégis kiteszi őket az emberek kényére-kedvére, mindenki ellophatja a lelküket a fényképezőgépével.
Csapó Ádám írása és fotói
Vajon mi?
Ideje feladnunk, hogy kitaláljuk, hogy vajon mi lesz a következő szobrocska vagy hol jelenik meg váratlanul. Lehetetlen rájönni, hogy a Skála kópét és a felhúzhatós Trabantot a római légionáriussal milyen egyenes vonallal lehet összekötni, így a meglepetés tényleg mindig megvan. Most a kutyákkal is. Többféle fajta látható: ül, fekszik, hosszú a szőre, alomból pislog kifelé. A földön pedig – mintha csak maga a király hitelesítette volna – van egy pecsét Mátyás fejével, jelezve, hogy “itt jártam és ezek a kutyák bizony hozzám tartoznak. Én vagyok a király és nekem akkor is szabad, ha egyébként ebbe a parkba nem is lehet kutyát hozni. Mert csak!” Szép kis történelemlecke. Megint. A budapestiek kedvét ezzel egyébként sem lehet elvenni a kutyázástól. Méghogy csak egyszer lehetett, azt is csak 500 éve! Itt minden évszakban buli van.
Elképesztően népszerűek ezek a szobrok
Bár a jelenség még nem tart ott, hogy buszokkal jöjjenek a rajongók Lengyelországból, de már majdnem. Önszerveződő csoportok vonulnak ki, megszállják a környéket kis fényképezőgépükkel, és azt csinálják, amiért te is odamész: a legjobb szöget keresik. Muszáj. Ottlevés van. FOMO. A művésznek üzenjük, hogy nagy sértődések lesznek jövő héten, ha a rajongói csoportok nem kapják meg a Kolodko gerillaszobor-adagjukat, hiszen lassan minden héten jön valami ajándékba, miért pont júniusban maradna ez abba?
