Bódis Krisztián fotóival mi is beleshetünk a nemrégiben felújított, Városligeti fasor 47. alatt megbúvó szecessziós villába. Mert nem csak a gazdagon díszített homlokzat káprázatos, de az üvegablakok és belső terek is lélegzetelállítóak.
Bartha Dorka írása.
Aki nem kedveli a szecessziós stílust, főként annak gazdagon díszített, természetből vett motívumokkal telepakolt florális változatát, az most forduljon el kicsit. Ugyanis az 1900-ban elkészült, Kőrössy Albert Kálmán tervezte villa magába sűríti mindazt, ami ennek a korstílusnak a leglátványosabb vonása volt.
A környéken mára egymást érik az elegáns villaépületek, de a legelső nyaraló a Városligeti fasoron éppen ez az épület volt. Az építész, Kőrössy Albert Kálmán saját maga és családja számára tervezte a századfordulón.
A szecesszió ekkoriban szökkent szárba Magyarországon is, pár év alatt az iparművészet területéről kinőve, megjelent az építészetben – bérházak, nyaralók, elegáns villák, középületek, pavilonok, csarnokok készültek ebben a stílusban.
Kőrössy jó marketingesként arra is gondolhatott, hogy háza mint egy jó ajánló vagy mestermunka is szolgálhat majd leendő ügyfeleinek. Számításai be is jöttek, mert az egykori Lechner-tanítvány egymás után kapta a fontos megbízásokat, nagyrészt a tehetős, friss nagypolgári réteg tagjaitól.
Nézzük meg először a homlokzatot jó alaposan. Az ihletet a díszítéshez és formák kialakításhoz Kőrössy nagyrészt a francia területeken dívó Art Nouveau-tól vette. Ami nem csoda, hiszen a pesti Műegyetem mellett a párizsi École des Beaux Arts-on tanult fiatalon, sőt Münchenben is megfordult, innen a Jugendstil ismeretét és szeretetét hozta magával.
A leglátványosabb elem a jellegzetes – a görög abc Omega jelét formázó – ablak és a mellette látható páva motívum, amely a stílus által elképesztően kedvelt szimbólum volt.
Az íves oromzaton található domborművet is érdemes közelebbről megnézni:
“melyben gipszdombormű foglal helyet a művészetek, vagyis a Festészet, Szobrászat és Építészet allegorikus figuráival bemutatva. Ha közelebbről szemügyre vesszük az Építészet kompozícióját, láthatjuk, hogy az építész kezében lévő makett formáiból magának a villának az alakja rajzolódik ki. A művész tehát nem lehet más, mint maga Kőrössy Albert Kálmán.” – írja róla Baldavári Eszter, a téma szakavatott kutatója.
Ez a dombormű amúgy, feltehetően a világháború pusztítása, és az azt követő gyors helyreállítás keretében elveszett, és csak a 90-es években lezajlott felújításkor állították helyre újra (hasonlóan évtizedekre eltűntek a pávák is az ablak mellől).
A párkány alatt és az ablakok íve körül tobzódó többi minták is, hol az antik világ legendáiból, színházi világából, hol középkori művészeti formáiból merítenek, mesterien olyan eleggyé gyúrva az évszázadok által elválasztott motívumokat, hogy azok harmonikus egységbe olvadnak.
A belső teret is gazdag formavilág jellemzi, természetesen ennek is, mint minden korabeli szecessziós épületnek, elmaradhatatlan eleme a Róth Miksa műhelyében készült ragyogó üvegablak, és a virág- és természeti motívumokkal gazdagon díszített korlátok, fémmunkák.
A magántőkéből megvalósuló, teljes körű, külső-belső rekonstrukciós munkáért felelős Csabai Flóra építész és Reichard Ágnes belsőépítész a felújítás során a fellelhető archív felvételekre és levéltári anyagokra is támaszkodtak, a lehető legkorhűbb munka érdekében.
