Azt tudjuk, hogy Mátyás király nem evett krumplipürét, mert a burgonyát csak a halála után, a 16. század derekán hozták be Európába a spanyol hódítók. De vajon Moholy-Nagy László fotós-formatervező-filmes, használt-e golyós dezodort? Egy történetláncon kell végigfutnunk, hogy felgöngyölíthessük az abszolút magánügynek tűnő kérdésre adható választ, de közben talán tanulunk is valami újat a mérnöki munka, a képzőművészetek és a formatervezés szinergiájáról. Magyarok közreműködésével.
Csapó Ádám írása
Bíró golyóstolla – 3 a magyar kihívás
A kezdetekhez vissza kell mennünk egészen a 19. század végére, amikor megszületett Schweiger László József a pesti Nagymező utcában. Ezután a család Bíróra változtatta a nevét, Bíró László pedig újságíró lett. Egy alkalommal a nyomdában észrevette, hogy az ott használt festék gyorsabban szárad, mint a mártogatható toll vagy a töltőtoll tintája. Ahogy a görgő hengerek nyomot hagytak a papíron az pedig végleg elgondolkodtatta: hogyan lehetne ezt kézzel használható toll formájában az átlagember számára is használhatóvá tenni? A gyakorlatban három fő kihívással járt a pár napnál tovább is jól működő golyóstoll megszerkesztése.
- A toll végében görgő, apró golyó folyamatosan kell, hogy továbbítsa a tintát!
- Ez abban az esetben sikerülhet, ha a tinta megfelelő állagú: se túl folyós (azt tudja a töltőtoll is), se túl sűrű nem lehet (mert az nem hagy egyenletes nyomot).
- A golyó és a tinta az egyenletes vonalat papíron is produkálni tudja, mégpedig maszatolás nélkül! Volt korábban olyan változat, ami csak a tervezőasztalon jutott el idáig illetve egy amerikai cserzőmester (J. J. Loud, 1888) első golyós változata a kísérteties hasonlóság ellenére csak állatbőrökön működött tökéletesen – nyilván).
Bíró első szabadalmait “Töltőtoll” és “Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll” néven engedélyezte a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság 1938-ban. Mire sorozatgyártásra került sor, addigra már 1945-öt írunk, a helyszín pedig Argentína.
Bíró tolla a világ körül – birome, biron, biro pen
Bíró László a világháború elől Argentínába költözik, ott folytatta tovább kutatásait. Az utolsó simítás a tinta újbóli lecserélése volt (az öntvények repedését jelző festéket alakította át), míg 1943-ban szabadalmaztathatta golyóstollát. Ezt 1945-től Eterpen néven gyártani is kezdték.
Közben 1944-ben az angol kormány is megvásárolta a szabadalmat, mert ez volt az egyetlen toll, amivel a királyi légierő (RAF) pilótái a levegőben is írni tudtak, és a tinta változó légnyomáson sem maszatolódott el. A biro (bájró) a seregen kívül is keresett termék lett.
Franciaországban BiC (ismerős a név?) néven hoztak létre részvénytársaságot a találmány forgalmazására, ami olyan népszerű lett, hogy a céget mára a világ legnagyobb irodaszer-gyártójává tette. Sokak szerint a BiC név is a Biro Crayon rövidítése (utalva ezzel Bíróra), de valószínűbb, hogy a cég alapítójának nevéből (Marcel Bich) eredeztethető.
Az amerikaiak is érdeklődtek az egyre népszerűbbé váló eszköz után. Míg az Eversharp nevű cég súlyos összegeket fizetett a jogdíjakért és az amerikai piac kizárólagosságáért, egy másik vállalkozás, a Milton Reynolds egyszerűen csak vett egy tollat, lemásolta a technológiát, és szupergyorsan elárasztotta vele a boltokat.
Pár év leforgása alatt a sok cég a gyors profit reményében túlterhelte a piacot. Sokan ráadásul rossz minőségű terméket árultak, de ezzel csak annyit értek el, hogy a golyóstoll elértéktelenedjen. Szinte söpörték az utcán a golyóstollakat – mint ahogy a pengőt söpörték nálunk 1946-ban.
Golyós dezodor
Bíró ezalatt másik céget is alapított, 1945 és 1954 között a korábban a golyóstoll kifejlesztésébe öntött hatalmas munkát egy másik területen is kamatoztatni akarta – Biro, Meyne & Biro néven golyós parfümöket dobott piacra. Az első sorozat gyártásába hiba csúszott, az ismétlésre azonban nem maradt pénz, így a ma is népszerű roll-on vagy golyós dezodort más cégek védették le és vitték sikerre. Az 50-es évek elején megjelent plakátok bemutatták az embereknek az új parfümöt, egyszerű használata meggyőző volt és azonnali anyagi sikert jelentett és jelent a gyártóknak a mai napig. Míg a golyóstollakat az angolszász világban a mai napig biro néven ismerik, a hasonló elven működő dezodort viszont soha senki nem köti majd a magyar feltalálóhoz, csak mi.
Mindeközben a háttérben a Parker hatalomátvételre készül
A sok amerikai írószeres cég között volt egy óriás, amelyik – a többiekkel ellentétben – ezen a ponton csak kívülről figyelte az eseményeket, és továbbra is töltőtollakat fejlesztett és árult. Nagy segítségére volt ebben egy Amerikában ekkor még kevéssé ismert művész-tervező, Moholy-Nagy László. (Moholy azért érkezett Chicago-ba, hogy a Bauhaus iskolát vezesse, de a 1940-es években már művészeti tanácsaival segítette a Parker céget.)
Az alábbi asztali szettet bizonyíthatóan ő tervezte, levédette a hozzá tartozó töltőtollat és mágneses tartót is, ami utána hosszú évtizedekig minden Parker asztali szett tartozéka.
P-51
Ezen felül vita folyik arról, hogy a Parker cég híres Parker 51 nevű (a márka 51. évfordulójára megjelentetett) töltőtollát ő tervezte-e. Érveket és ellenérveket is találunk bőséggel – többet mellette. A Parker 51-es tollának népszerűségét jelzi egyébként, hogy például Dwight D. Eisenhower tábornok is ilyennel írta alá az európai háború végét jelentő fegyvernyugvási szerződést. Akkora volt a kereslet, hogy a Parker egy ponton anti-hirdetést kellett, hogy megjelentessen. Ebben elnézést kértek, hogy a hazát szolgáló, P51-es vadászgépre emlékeztető Parker 51-es írószer a háború miatt nem elérhető vagy csak kis csúszással jut el a viszonteladókhoz. 1944-ben a valaminek a hiányát hirdető háborús narratíva egyértelműen jó marketing volt Amerikában.
Arra is számtalan utalás van (például a Parker hivatalos magyar oldalán is), hogy Moholy-Nagynak a világszerte máig használt Parker Jotter golyóstollhoz (1954) is sok köze van. Lehetséges, hogy ő tervezte, annak ellenére is, hogy a toll hivatalos kiadása már halála után történt. Apropó, golyóstoll? Ezzel egy hirtelen mozdulattal be is csatornáztuk Bíró László tollát Moholy-Nagy életébe.
Bíró és Moholy-Nagy
Bíró és Moholy-Nagy elméletben összefuthattak egy sörre az I. világháború előtti Budapesten. Egyikük reménybeli újságíró, másikuk amatőr költő volt, beszélgethettek éppen prózáról is vagy más művészetekről. Mindkettejüket Amerikába sodorta a (bal)sors, és az írószerszámok szeretete és tervezése is összekötötte őket, ha nem is egy irodába. Moholy-Nagy viszont már nem élt (1946-ban hunyt el), amikor a golyós dezodor első szériája elérhetővé vált (1950-es évek eleje). Bíró viszont szinte biztos, hogy használta a Moholy-Nagynak tulajdonított Parker Jottert, hiszen abból 1954-es megjelenése után kb. 750 milliót adtak el világszerte. Pont a golyóstoll feltalálója ne lett volna rá kíváncsi?