Szécsi Noémi. Író, újságíró. 7 regénye jelent már meg a magyar könyvpiacon. Magánélet-történeti és nőtörténeti publicisztikák alkotója, a nők és az orvostársadalom problémáiról szóló könyv fordítója. A Budapest Nagyregény 23 írójának egyike. Története a Csepeli Munkásotthonban játszódik, közeledik rendszerváltás, de munkások szigetén még állnak az órák, egy mozgalmár mű bemutatójára készülődnek a művészek. Vele beszélgettünk a Budapest Te+Én podcast következő epizódjában.
A 23 kiválasztott író között vagyok. Fontos számomra, kötődöm a városhoz, jó volt írni róla, jó volt kutatni a történetét. Az alkotók között vannak kicserélhetetlen és kicserélhető írók. Azt gondolom, hogy én a második csoportba tartozom, ezért örülök, hogy engem választottak a szerkesztők.
Neked nincs kötődésed Csepelhez…
Nincs. De van egy regényem, amelynek a címe: Kommunista Monte Christo. Abban szerepel a XXI. kerület. Azt dolgoztam fel, hogy mi történt 1956-ban Csepelen. Érdekes történet. De foglalkoztam hadi gasztronómiával is. Ehhez sokat olvastam Weiss Manfréd gyáráról, amely Ferencvárosból költözött a Csepel-szigetre.
Podcast – Hallgasd meg!
Kérdések, amelyekre a podcastban választ kapunk:
- Mely kerületekhez kötődik Szécsi Noémi?
- Miért írt szívesen Csepelről rendszerváltó történetet?
- Miért fontos sokat beszélgetnünk a rendszerváltásról?
- Játszott-e már színházban Noémi, vagy csak ismeri a miliőt?
- Milyen forrásokból tanult az állatok viselkedéséről?
- Az állatmesék titkai, műfaja?
- Hány éven keresztül íródtak a „Rohadt állatok” történetei?
- Lehet-e generációs állatmeséket írni?
- Milyen esszéket ír a Magyar Narancsba?
- Milyen nőtörténeteket ír?
- Mit gondol az általa fordított „Szenvedő nők” című könyvről?
- A nő teste milyen sajátságos problémákat jelent az orvostudomány számára?
- Miért lett vizsgálódásának specifikus területe a női test?
