Peremartoni Krisztina a Városmajori Szabadtéri Színpad művészeti vezetőjeként kezdte újra magyarországi életét 20 év külföld után. Feladata az elmúlt években az volt, hogy magyarországi és határon túli színházak repertoárjából kiválassza azokat, amelyeket a budapesti közönségnek érdemes látnia a városmajori színházban. A 2024-es nyári évadban fellelhető érdekességeken túl arról is beszélgettünk vele a Budapest TE meg ÉN podcastban, hogy milyen változásokat és trendeket tapasztal a magyar színjátszásban.
Veress Dóra, Gellért Gábor
Többszáz előadást tekintesz meg, mielőtt a színház vezetésével kiválasztod azokat az produkciókat, amelyek színpadra kerülnek a Városmajorban nyáron. Hogyan válogatsz?
Elsősorban művészi és minőségi szempontjaim vannak, de sajnos nem elég az, hogy nekem valami megtetszik, mert létezik csomó gyakorlati kritérium, amelynek eleget kell tennie az előadásnak, ami hozzánk érkezik. A színházunk eredetileg mozinak épült, nincs zsinórpadlás, a méretei is furcsák, ez egy erős szűrő. Valamint, mivel nyár van, van egy olyan igény, hogy jó kedvünk legyen, szórakozzunk, felhőtlenek legyünk, de ezt nehéz összehozni egy művészi igényességgel, no nem azért, mintha a könnyű műfaj lenézett lenne, sőt, szerintem a legnehezebb műfaj, de nagyon kevés most a minőségi szórakoztató előadás. Valahogy a színházak repertoárjai elkezdtek sötétülni, különösen a fővárosi színházakban nehezedtek el. Csak azt tudom mondani, hogy nyilván tükröt tartanak annak, ami kint van.
Szívügye a Városmajori Szabadtéri Színpadnak, hogy a magyarországi produkciók mellett határon túli előadásokat is bemutathasson a közönségnek.
Egyik legfontosabb missziónk, hogy határon túlról is hozzunk előadásokat. Marosvásárhelyről jön például Székely Csabának Az igazság gyertyái című új színdarabja. Ő korunk egyik legnagyobb drámaírója szerintem. Ez egy elképesztő izgalmas történet, csodálatos mély témája van, két erdélyi falu háború alatt megtörtént esetét dolgozza fel. Szerbiából érkezik Urbán András Történt egyszer Újvidéken című előadása, ami a 35 éves színházuk történetét dolgozza fel. Urbán is egy fenegyerek, bátran ír és polgárpukkasztóan, de nagyon szeretem, mert szabad ember. De amikor ezekről az előadásokról van szó, az anyagiakról nem lehet nem beszélni. Mert amikor azt mondom, hogy ez a missziónk, akkor értsétek úgy, hogy erőnkön túl vállaljuk ezeket az előadásokat. A színház drága mulatság, főleg, ha külföldről jön, a szállítási költségek és egyebek miatt. Ráadásul most abba a furcsa történelmi pillanatba érkeztünk, hogy a határon túliaknál jobbak a színházakban az anyagi viszonyok, több pénzt kap a színház, jobbak a fizetései a színészeknek, rendezőknek, ezért drágábbak az előadások is. Sokkal jobb helyzetben vannak, mint a magyarországi művészek.
Vidéken mindig vannak olyan színházak, akikre különösen oda kell figyelni. Most ki tölti be ezt a szerepet?
Az az érdekes, hogy valahogy mindig ugyanaz kitermelődik, csak máshol. Mindig van egy színház, amit csodálunk vidéken, régen ez volt Kaposvár, de Szolnoknak és Kecskemétnek is volt ilyen izgalmas időszaka. Most ez történetesen Miskolc. Ott egy olyan fiatal rendezőgárda van, akik nagyon intelligensen, segítően dolgoznak együtt, mint egy művészeti tanács. Mind egytől egyig tehetségesek. Konzultálnak, véleményt mondanak egymásról, azt el is fogadják; jó, biztos vannak nagy veszekedések is, de ezek mind alkotói viták. Ha a régi világot akarom megidézni magamnak, akkor ide kell mennem, majd itt kell utána beülnöm a büfébe is, ami szintén az alkotás része, mert előadás után beszélni kell az előadásokról. Ha Miskolcra megyek, ott ez megtörténik: megbeszélik mi milyen volt, hogyan kellene jobban csinálni. Most Ibsen Babaháza érkezik onnan hozzánk, ami egy klasszikus alapokon nyugvó modern előadás, amit én egy kriminek látok, nagyon melegen ajánlom mindenkinek. (…) Az Ascher Tamás rendezte Gyévuska című előadásuk pedig a Szemle Plusz versenyprogramban versenyez majd nyár végén nálunk.
Podcast – hallgasd meg!
További kérdések, melyekre választ kapunk a podcastból:
- 20 év külföldi élet után hazaérkezve, milyen változásokat tapasztalt Kriszta a magyar színházi életben?
- Milyen tapasztalatokat szerzett amerikai színiiskolájában a színészképzésről?
- Mit gondol a mai fiatal magyar színészek lehetőségeiről?
- Hogyan ad lehetőséget a kezdő színészeknek a megmutatkozásra a városmajori csapat?
- Hogyan válogat Kriszta a városmajori nyári évadhoz előadásokat?
- Hogy lehet egy egykori moziba színházi előadásokat hozni?
- Milyen tapasztalatai vannak a művészeti vezetőnek a magyarországi színházak műsoráról, repertoárjáról?
- Hogyan látja a hazai színészek sorsát?
- Miben különbözik a határon túli magyar nyelvű színjátszás a hazaitól?
- Milyen vidéki előadásokra hívná fel a figyelmet Peremartoni Krisztina a 2024-es városmajori nyári programból?
A Városmajori Szabadtéri Színpad idei műsoráról bővebben itt tájékozódhattok.
