A most szülő-korú felnőttek bizony keveset tanultak még az iskolában arról, hogy mi számít bántalmazásnak, inkább csak tűrték vagy megbosszulták az ilyesmit, ami rövid és hosszú távon is sokaknak okozott sérüléseket. Ma már szerencsére aktívan foglalkozik a pszichológia a „bullying”, a kortársbántalmazás kérdéskörével, és szülők és gyerekek is megtanulhatják a felismerését és kezelését. A NEMECSEK program – csupa nagybetűvel – a Hintalovon Alapítvány kortárs bántalmazással foglalkozó programja, erről mesélt a Budapest TE meg ÉN podcastban Rosta Ágnes pszichológus, a program szakmai munkatársa.
Hogy tudjuk megkülönböztetni a kortárs bántalmazást azoktól a konfliktusoktól, amelyek természetes velejárói egy iskolai közösség életének?
A kortársbántalmazásnál az a probléma, hogy egyenlőtlenek az erőviszonyok, beragad az áldozat-bántalmazó szerep, és nem cserélődik, mint mondjuk egy testvér konfliktusnál, ahol egyszer az egyik gyepálja a másikat, majd fordítva. Itt van egy áldozat, aki beszorul a szerepébe, és van egy bántalmazó, aki bánt, valamint vannak a szemlélők, mert fontos megemlíteni, hogy mindez közösségben történik. A konfliktust nem feltétlenül nézi valaki, nincs közönsége, a kortárs bántalmazásnál ellenben mindig ott van a közösség, amely részt vesz ebben, és szintén sérül, akár passzívan, akár aktívan van jelen.
Kihez fordul a bántalmazott gyerek jellemzően?
Az áldozat nagyon kevés alkalommal jelez felnőttnek vagy akár kortársnak is, és ennek az az oka, hogy szégyelli magát, vagy már annyira alacsony az önértékelése, hogy elhiszi, hogy jogosan bántják őt, vagy fél attól, hogy nem fognak, nem tudnak neki segíteni. A szemlélő is hasonlón megy keresztül, fél, ha közbeavatkozik, őt fogják bántani, esetleg rosszabb lesz az áldozat helyzete, megtorlás éri. Azt is nagyon gyakran látjuk, hogy a bántalmazott azért nem szól, mert van már olyan tapasztalata, hogy elbagatellizálják az esetét, azt mondják neki, hogy kerülje el, hagyja rá a bántalmazóra a dolgot. Pedig ezek olyan tanácsok, amelyek nem jó megoldások hosszú távon.
Az árulkodás „majomszokás” – mi ezt tanultuk. Mi számít árulkodásnak, és miért is baj ez?
Ne árulkodj! – ezt nagyon gyakran megkapják a bántalmazottak és a szemlélők is. Itt a felnőtteknek nagyon fontos szerepük van, hiszen mi még úgy nőttünk fel, hogy nagyon sok minden árulkodásnak számított, szemléletváltásra van szükség, hogy tudjuk, mi az árulkodás és mi a segítségkérés. A szakirodalom szerint, ha azt akarjuk, hogy valakinek baja essen, vagy be akarunk mószerolni valakit, az árulkodás. De én abban hiszek, és a legtöbb program ezt is tanítja a pedagógusoknak és a szülőknek, hogy az segítségkérés, ha hozzánk fordul egy gyerek és elmond valamit, még ha nekünk árulkodásnak tűnik is: az is egyfajta szükségletnek a kifejezése a gyerek felől, tehát van valami, amit meg kellene néznünk, jelen kellene lennünk, ilyen formán olyan, hogy árulkodás, nincs is.
Amikor a felnőtt észleli a problémát, milyen eszközei lehetnek a megoldásra?
Erre jó egy gyerekvédelmi útmutató, amely egy eljárásrend, ami leírja szülőknek, gyerekeknek, mi a bántalmazás, mi számít annak, hogy mi a következménye, ha bántunk vagy rágalmazunk valakit. Ha ez egy élő dokumentum egy iskolában vagy akármilyen közösségben, ahol gyerekek vannak, annak lesz egy megelőzés-jellege. Az útmutató nagyon szépen végigvezet lépésenként, hogy hogyan kell eldönteni, hogyan kell kivizsgálni az ügyet, kinek kell jelezni azt, és kik vesznek részt a folyamatban. Amennyiben erről előre gondolkodunk: leírjuk, készítünk gyerekeknek, szülőknek szóló verziót, a pedagógusok kapnak erről képzést, esetleg részt vesznek a kidolgozásában, akkor nem az adott krízishelyzetben kell kapkodni, és egyértelműek a lépések és a következmények is.
Podcast – Hallgasd meg!
További kérdések, melyekre választ kapunk a podcastban:
- Nemecsek Ernő nevének kis betűvel írása már a bántalmazás kategóriába tartozott?
- Ha a gyerek nem beszél, milyen jelekből tudhatjuk mi felnőttek mégis, hogy bántalmazás éri?
- Hogy tudjuk szülőként megelőzni, hogy áldozattá váljon a gyerekünk?
- Miről szól a NyugiOvi program?
- Mit tartalmaz egy gyermekvédelmi irányelv, amelyet gyerekekkel foglalkozó intézmények, szervezetek számára javasol a Hintalovon Alapítvány? Hogyan érhető el, hogy ne csak a fióknak készüljön?
- Kiből lesz bántalmazó és miért?
- Hogy segíthetünk a bántalmazó gyereknek?
- Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a bántalmazásnak a bántalmazott, és milyen a bántalmazó életére?
- Mi a teendő az önrendelkező szülőkkel, akik bántalmazásos ügyben nem várják meg az iskolai intézkedést?
