A National Geographic az öt leginkább előre gondolkodó, zöld város közé választotta Budapestet egy, a város lakói által indított projekt alapján. Ez pedig nem más, mint a Green Guide, mely a város zöld útmutatójaként, iránytűjeként szolgál. Megkérdeztük a csapat tagjait arról, hogy ők hogyan látják a jelen Budapestjét, és hogy mitől lehetne (még) zöldebb és fenntarthatóbb a magyar főváros. Loibl Fanni interjúja.
Kérlek meséljetek röviden magatokról. Kik a csapat tagjai? Mivel foglalkoztok egyébként?
A térkép tervezője Nosek Mimma, grafikus és illusztrátor, az ötletadó és a térkép magyar szövegének szerzője, pedig Erdész Dávid műszaki-környezeti szakmérnök, ám jelenleg teherbringás fuvarokat vállal. Közösen vezetik RisoPlant nevű, egyedi profilú grafikai és növénydekorációs vállalkozásukat, mely kapcsán a térkép ötlete is felmerült. Nem volt kérdés, hogy a vállalkozásban is használt környezetbarát rizográf eljárással készülnek majd a térképek is.
Hozzájuk csatlakozott Konkoly Niki, aki eredetileg díszlettervező és dekoratőr, ám jelenleg kreatív írással foglalkozik. Ő szövegezte a térkép angol verzióját és felel a brand kommunikációjáért.
Az elmúlt egy évben a csapat további négy taggal bővült: Eszik Áron, a webfejlesztési projektek koordinátora, Tomaj Zsófi fenntarthatósági tanácsadó, aki diplomataként részt vett New Yorkban az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (SDG-k) kialakításában, Levendel Dávid energetikai tanácsadó, Domján Julcsi pedig környezetvédelmi megoldásokra és edukációra törekvő projektmenedzser, aki a GGBP tartalmak írásában is nagy szerepet vállal.
Honnan és mikor jött a Green Guide Budapest ötlete?
Még 2018-ban született meg a térkép ötlete, méghozzá saját utazási preferenciáinkból kiindulva. Mivel egy új városban mi is a helyi zöldterületeket, termelői piacokat és fenntartható vendéglátóhelyeket keressük a zsúfolt turista-célpontok helyett, és külön örülünk, ha efféle tematikus térképet, ajánlót találunk, arra gondoltunk, létrehozunk egyet Budapest számára is. Olyan ingyenesen elérhető, kézzel fogható információs, tájékoztató anyagot szerettünk volna létrehozni, ami segítheti a budapestieket és az ide látogatókat, hogy tudatosabb és fenntarthatóbb módon fogyasszanak, pihenjenek, közlekedjenek és vásároljanak.
Kedvenc helyeink másokkal való megismertetése mellett nem titkolt a térkép nevelési szándéka; szeretnénk minél több városlakót inspirálni azokra a szokásokra, amiket a hétköznapokban mi is gyakorlunk. Kiemelt célunk azonban, hogy rémhírek és bűntudatkeltés helyett pozitív példákkal inspiráljuk az embereket a tudatosabb életmódra, és megmutassuk, azt élvezettel is lehet művelni, nem csak lemondások árán.
Hogyan dolgoztatok, milyen szempontokat vettetek figyelembe, amikor elindítottátok a zöld kiadványt?
Az első kiadás egy abszolút szubjektív gyűjtés, amire fel is hívtuk a figyelmet. Több évnyi városi barangolás, kávézás, étkezés, vásárlás tapasztalataiból állt össze a lista. A térképen szereplő helyeket egytől egyig szívből ajánljuk mindenkinek, mert ismerjük a szolgáltatás milyenségét és a tulajdonosok misszióját.
Minden térképre kerülő vállalkozásnál, szolgáltatónál fontos, hogy a zöld értékrend kiemelt szerepet élvezzen. Jelenleg fenntarthatósági szakértőink segítségével azon dolgozunk, hogy egy több szempontból álló kritériumrendszert alakítsunk ki, ami alapján a jövőben a térképre felkerülni kívánó vállalkozásokat tudjuk értékelni. Ennek segítségével törekszünk a greenwashing (a szó az angol whitewashingból, azaz a meszelésből ered és azt fejezi ki, hogy egyes vállalatok hamisan zöldnek, környezetkímélőnek hirdetik magukat, hogy jó színben tűnjenek fel a fogyasztók előtt) elkerülésére, és tervezünk mi is hitelesek, transzparensek maradni.
Mi a rövid és hosszútávú célotok a projekttel (ha van)?
Mivel a térkép tavaly megjelent 5000 példányából alig maradt egy-két darab, idén nyáron szeretnénk egy átdolgozott, második kiadást készíteni, amihez jelenleg támogató partnereket keresünk.
A jövőben azonban a papír alapú térkép egyfajta exkluzív kísérője, időszakosan megjelenő különkiadása lesz a projektünknek, ami egy ideje már inkább az online térben van jelen. Hosszabb távú célunk egy komplex online felület fejlesztése, mely egy területi és tartalmi bővítést is lehetővé tesz majd, különböző közösségi funkciókkal kiegészítve. Alapvető céljaink az inspiráció, edukáció és közösségépítés; ezen hívószavak fényében szeretnénk szórakoztató, ismeretterjesztő tartalmakat gyártani, illetve programokat szervezni, például utazóknak szánt ‘Green Walking Tour’ sétákat a belvárosban.
Az inspiráló tartalmak gyártása már most is aktívan zajlik: blogcikkek, Facebook és Instagram posztok formájában osztunk meg film- és programajánlókat, zöld híreket, illetve tippeket a fenntartható öltözködéstől kezdve a tudatos ünnepi készülődésig.
A National Geographic az öt leginkább előre gondolkodó/zölden gondolkodó város közé választotta Budapestet, többek között az általatok indított projekt alapján. Ajtót nyitott-e ez a megjelenés új távlatoknak és véleményetek szerint miért számít zölden gondolkodó/zöld városnak Budapest?
Hatalmas meglepetés volt a cikk híre, és mindannyiunknak jó nagy adag löketet adott, hogy továbbra is szorgalmasan dolgozzunk azon, amit elkezdtünk.
A térkép pont azért jelent meg angol nyelven is, hogy az ide látogató külföldieknek is hasznos információt nyújtson. Bár a követőink nagy része magyar, így a kommunikációnk jelenleg magyarul zajlik, a jövőben (főleg, ha újraindul a turizmus), szeretnénk ismét nyitni a Budapesten élő és ide utazó külföldiek felé is.
Abszolút érezhető Budapesten a pozitív, zöldebb irányba való megmozdulás mind a városfejlesztés, mind a lakosok részéről, de az biztos, hogy hosszú még a fenntarthatóság felé vezető út. Reméljük, a jelenlegi járványhelyzet ezt a változást nem visszafordítja, hanem még inkább tudatos fogyasztásra ösztönzi majd az embereket.
Mit gondoltok a jövő Budapestjéről? Van-e olyan dolog a célkitűzéseitek között, ami segítene abban, hogy zöldebb legyen a város?
Egyaránt fontos az alulról jövő, civil kezdeményezések felkarolása, és a felülről jövő segítségek, fejlesztések is. Utóbbi kettő jól jönne például a hulladékkezelés terén: nem csoda, hogy a veszélyes hulladékok nagy része a kukában végzi, ha nincs megoldva azok szervezett gyűjtése, és leadására is csak kevés, a városból kieső ponton van lehetőség. Hatalmas pozitív hatása lenne a közösségi komposztálás ellenőrzött, szervezett rendszerének kiépítésének is, illetve annak, ha a lebomlóként hirdetett PLA csomagolóanyagokat valóban lenne lehetőség iparilag komposztálni, hiszen jelenleg törvényi szabályozás miatt hiányzik ezeknek – az egyébként szuper alternatíváknak – a feldolgozási fázisa.
Nagyon fontos természetesen a megújuló energiaforrásokra való áttérés is, hiszen hiába növekszik az elektromos autók száma a városban, ha az áram nagy részét még mindig földgázból nyerjük.
Mi a készülő online platformunkkal egyfajta zöld iránytűt szeretnénk nyújtani a budapestieknek a fogyasztásban, kikapcsolódásban és mindennapi döntéseik meghozatalában. A fenntartható vállalkozások listájával választ szeretnénk adni többek között olyan kérdésekre, mint hogy hol vegyen az ember kovászos kenyeret, vagy éppen hol festheti a haját organikus hajfestékkel. Edukatív jellegű tartalmainkkal pedig egy zöldebb életmódra szeretnénk inspirálni az olvasóinkat.
Legfontosabb célunk azonban egy összetartó, egymást támogató, együtt fejlődni vágyó közösség építése. Hiszünk abban, hogy a közös összefogás a globális, pozitív változás kulcsa.
Elérhetőségek:
www.greenguide.hu
facebook.com/GreenGuideBudapest
instagram.com/greenguidebudapest
hello@greenguide.hu
