Duna (németül Donau, szlovákul Dunaj, horvátul és szerbül Dunav, románul Dunarea)
A Duna Európa második leghosszabb és legbővizűbb folyója a Volga után, hossza 2860 km. Forrása Németországban a Fekete-erdőben van, és a Fekete-tengerbe ömlik. Általában folyónak nevezzük, de az 1000 kilométernél hosszabb, bővizű természetes vízfolyást folyamnak hívják. Magyarország területe teljes egészében a vízgyűjtőjéhez tartozik. Magyarországi szakasza 417 km, ebből 142 km határfolyó Szlovákiával. Háromszáz mellékfolyója közül 30 hajózható.
Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tengertől Fekete-tengerig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát.
A Duna vizének másik hasznosítási módja a vízenergia felhasználása. Sok vízierőmű épült főleg a gyorsabb sodrású szakaszokon, így Németországban, Ausztriában. A Vaskapunál épült meg 1972-ben Európa legnagyobb vízierőműve két duzzasztógáttal. A vizet a síkvidéken jobban fel kell duzzasztani, ilyen a szlovákiai Bősnél lévő erőmű. A Dunakanyar fölötti szakasz vízszintje folyamatosan csökken, ennek következtében pusztulnak a part menti élőhelyek. A legnagyobb veszély a Duna–Ipoly Nemzeti Park ártéri keményfaligeteit fenyegeti.
A Duna 10 országon folyik keresztül: Németországon, Ausztrián, Szlovákián, Magyarországon, Horvátországon, Szerbián, Románián, Bulgárián, Moldován és Ukrajnán. Négynek a fővárosát is érinti: Bécset, Pozsonyt, Budapestet, és Belgrádot.
Jelentősebb mellékfolyói: Altmühl, Iller, Lech, Naab, Isar, Inn, Traun, Enns, Morva, Vág, Garam, Ipoly, Rába, Sió, Tisza, Száva, Temes, Karas, Dráva, Zsil, Olt, Argeș, Szeret, Prut, Timok, Iszker, Oszam.
Érdekesség
A Duna számos művészeti alkotás címében szerepel. A legismertebbek: Johann Strauss: Kék Duna keringő, Verne Gyula: A dunai hajós, József Attila: A Dunánál.
Az emberi beavatkozások miatt több mint 100 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázad alatt.
Az első hidakat a rómaiak építették a Dunán, a hídfők romjai a folyón több helyen is fellelhetők. Az egyik ilyen ismert híd Szörényvárnál épült fel, időszámításunk szerint 106-ban.
A legendák szerint Mátyás királyt a Duna jegén koronázták meg 1458-ban, ám ez így nem igaz. A jég abban játszott szerepet, hogy a Mátyáshoz hű fegyveresek átkelhettek a befagyott folyón. A koronázás a budai Várban történt.
A folyó 1 m3-nyi homokja 10–600 mg aranyat tartalmaz, ami viszont épp a gazdaságosság határán termelhető ki.
Az Ínség-szikla egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a Dunában Budapesten, a Gellért-hegy lábánál. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható, ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő.
Az 1838. évi volt a a magyar főváros történetének legnagyobb és legpusztítóbb árvize. Wesselényi Miklós a jeges árban önfeláldozóan mentette az embereket.
Utcatörténet
Jelenleg a II. kerületi Budaligeten 1940 óta, az V. kerületben a Belvárosban 1874 óta, a XVIII. kerületben a Ganz-telepen 1945 óta, a XX. kerületben Pesterzsébeten az 1920-as évek óta, a XXI. kerületben Csepel-Szabótelepen az 1880-as évek óta, és a XXII. kerületben Budafokon az 1900-as évek óta van Duna utca. De korábban az V. kerületben a mai Molnár utca, a Sörház utca, az I. és II. kerületi vízivárosi Fő utca, a II. kerületben a Lukács utca, a XXII. kerületben Nagytétényben a Kastélypark utca, valamint a XXIII. kerületben Soroksáron a Kis-Duna utca is viselte a Duna utca nevet.
Budapest XXI. kerületben Csepel-Szabótelepen, Királyerdőn, Királymajorban 1930 óta létezik Duna dűlő, Csepel-Szabótelep kertvárosban pedig Dunadűlő út. Ugyanitt 2003 óta Dunadűlő köz, Csepel-Gyártelepen 2004 óta Duna lejáró.
A XX. kerületben Pesterzsébeten az 1930-as évek óta létezik Duna part nevű közterület.
A XXIII. kerületben, a soroksári Felső Duna sor az 1940-es évek óta, a már említett Kis-Duna utca 1954 óta, a Duna part pedig 1990 óta viseli ezt a nevet.
A mai IV. kerületben Újpesten, a Duna sor 1890-ben kapta a nevét. Korábban az I. kerületben Vízivárosban, a III. kerületben Óbudán, és az V. kerületben a Belvárosban is létezett ilyen nevű közterület.
A Duna-fürdő utca a XXII. kerületben, Nagytétényben van, nevét 1962-ben kapta.
A Belvárosban az V. kerületi Vigadó tér korábbi neve Duna tér volt.
Az I. és II. kerületben, Vízivárosban valószínűleg a mai Fő utca XV. századi neve Duna melletti utca (latinul: piatea penes Danubium) volt, majd később, a már említett Duna utca. A Bem rakpart korábbi neve pedig Felső Duna sor volt.
Alsó Duna part korábban a XXII. kerületben Budafokon, a XXIII. kerületben Soroksáron, Alsó Duna sor az I. kerületben, a Tabánban, és Vízivárosban, a II. kerületi Felhévíz városrészben, és Vízivárosban, a IX. kerületben pedig Gellérthegy városrészben volt. Alsó-Duna utcának a VIII. kerületi józsefvárosi Futó utcát hívták.
A mai XXII. kerületben, Nagytétényben 1937-ben létrejött Duna körút területrendezés miatt megszűnt.
