Érmelléki utca, Budapest II.

Érmellék (ma Románia)

Érmellék a Partium egyik térsége, Románia északnyugati részén, Bihar és Szilágy megyék határán helyezkedik el, a Kraszna és Berettyó folyók között. Keletről a Tasnádi dombvidék, nyugaton a Nyírség homokbuckái határolják. Nevét a rajta áthaladó Érről kapta. A terület nagysága 1600 km²-re becsülhető.

A térséget egykor kiterjedt mocsárvilág jellemezte, sajátos növény- és állatvilággal. Ez a mocsárvilág az itt élők mindennapjait is meghatározta: a halászok és gyékényfonók számára megélhetést, a lakosságnak élelmet, menekülési lehetőséget jelentett. A terület XX. századi lecsapolása egyszerre szüntette meg ezt a sajátos világot, cserébe viszont kiterjedt megművelhető földterületet adott.

Kiváló bortermelő vidék. A trianoni elcsatolás előtt Tokaj és a Balaton-felvidék után a harmadik legjelentősebb bortermelő területnek számított. Évszázadokon át Debrecen szőlőskertjeként tartották számon.

Az Érmellék a kora Árpád-kor óta többségében magyarlakta táj. Székelyföld és Kalotaszeg mellett itt él még nagyobb tömbben magyarság.

A terület 1920-ban a Román Királysághoz került. A második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.

Érdekességek

Érmellékről származik a magyar irodalom több kiemelkedő alakja. Kazinczy Ferenc író, nyelvújító 1759-ben Érsemjénben született. A faluban szobor és emlékház őrzi az emlékét. A Himnusz megalkotója, Kölcsey Ferenc 1790-ben Sződemeteren látta meg a napvilágot. Ady Endre, a XX. század egyik legjelentősebb magyar költője 1877-ben Érmindszenten született. A települést ma Adyfalvaként is emlegetik. Évente nagyon sokan látogatják Ady szülőházát. Az Értől az Óceánig című verse 1908-ban jelent meg. 1906-ban Érmihályfalván látta meg a napvilágot Zelk Zoltán költő, prózaíró.

Érmellék további híres szülöttei:

Károli Gáspár (Nagykároly, 1529 körül – Gönc, 1592) bibliafordító

Az Irinyi testvérek: János (Albis 1817 – Vértes, 1895) vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, József (Albis 1822 – Pest, 1859) ügyvéd, hírlapíró, politikus, országgyűlési képviselő

Fráter Lóránd (Érsemjén, 1872 – Budapest, 1930) zeneszerző, dalköltő

Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos sokat tesz a térség épített örökségének megőrzéséért.

Térképek (Érmellék 2011, érmelléki árterület)

Fotók

Média (Hazajáró-Érmellék 2018, Biharország, Érmellék 2013),

Utcatörténet

A fővárosi II. kerületben található az Érmelléki utca, 1910 óta viseli a térség nevét.