Kismarton (ma Eisenstadt, Ausztria)
Ausztria keleti határán, Sopron és Bécs között található Kismarton, Burgenland tartomány székhelye.
A város őskori település helyén fekszik, az ókorban a kelták és a rómaiak telepedtek meg itt. 1264-ből származik Eisenstadt első ismert írásos említése egy latin nyelvű oklevélben: akkoriban egy jelentéktelen falu volt, amely valószínűleg Szt. Márton kápolnából és néhány házból állt. A 13. század végétől a 14. század közepéig Kismarton a Gutkeled család birtokában volt. A század végén a Kanizsai család építtetett várat a mai kastély helyén, ezzel megindult a város fejlődése is. 1405-ben Vilmos osztrák herceg foglalta el, majd 1440-ben Albert hercegnek zálogosították el. 1464-ben Mátyás lemondott róla III. Frigyes javára a korona fejében, aki a Szent György-rend lovagjainak ajándékozta. 1482-ben Mátyás haddal foglalta vissza, majd 1490-ben I. Miksa német-római császár ismét elfoglalta és csak 1622-ben került vissza Magyarországhoz, amikor Fraknó várával együtt császári adományként Eszterházy Miklós kapta meg. 1713-ban a környéken dúló pestis sok áldozatot szedett, egyebek között Esterházy Pál herceg is áldozatául esett.
A város Esterházy I. és II. Miklós hercegek alatt élte virágkorát. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásának székhelye volt, utána Ausztria része lett. 1944. május 5-én súlyos bombatámadás érte a várost.
Lakossága 1910-ben: 3073 lakosból 2074 német, 834 magyar, 101 horvát
Lakossága 2001-ben: 11334 lakosból 9960 német, 373 magyar, 216 horvát
Érdekességek
Kismarton legnevezetesebb látnivalója az eredetileg barokk stílusban épült, majd Charles Moreau francia építész által neoklasszicista stílusban újragondolt Esterházy-kastély.
Joseph Haydn 1761 és 1790 között az Esterházy udvari zenekar helyettes vezetője.
Utcatörténet
Budapest XIX. kerületében, Kispesten a Kismarton köz 2001, X. kerületi Népliget városrészben pedig a Kismartoni út 1926 óta viseli Burgenland székhelyének nevét.
