Verebély utca, Budapest X. (1103), XVIII. (1181),

Verebély (ma Vráble, Szlovákia)

Verebély város Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Nyitrától 18 km-re délkeletre, a Zsitva völgyében fekszik. Aha és Nemesdicske is a városhoz tartozik.

Régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek. A mai település első írásos említése 1265-ben történt. 1403-ban Zsigmond király az ellene szervezett lázadások miatt több más faluval együtt, mint az esztergomi érsekség birtokait, Verebélyt is lefoglalta. 1424-től 1848-ig az esztergomi érsekség verebélyi és szentgyörgyi katonai rendeltetésű érseki szék székhelye. 1530-ban a települést elpusztította a török. 1534-ben már mezővárosként (oppidum) szerepel. A város földrajzi fekvéséből adódóan és a történelmi események következtében a Zsitva mente középső részének kulturális és gazdasági központjává vált.

A trianoni békeszerződésig Bars vármegyéhez tartozott, 1920-ban Csehszlovákiához került.  Az első bécsi döntést követően 1938-ban visszakerült Magyarországhoz, majd a második világháború után újra Csehszlovákia része lett. 1993 óta Szlovákiához tartozik.

Lakossága 1910-ben: 2845 lakosából 1522 magyar, 1236 szlovák, 76 német volt.

Lakossága 2011-ben: 8970 lakosából 8318 szlovák, 339 magyar, 52 német (237 nem nyilatkozott).

Érdekesség

A híresztelések szerint a verebélyi templom tornya 150 cm-rel elhajlik a templom függőleges tengelyétől. A legújabb mérések azonban ennek ellenkezőjét igazolták. A templom Szlovákia legegyenesebb templomai közé tartozik.

A városba tett látogatása során ne hagyja ki a Nemzeti Borarchívumot, ahol Szlovákia különböző vidékeiről származó borokat kóstolhat meg, nyáron pedig kiülhet az épület teraszára.

Képeslapok

Térképek

Tervek

Utcatörténet

Budapesten két közterület viseli a Verebély utca nevet: a X. kerületi Óhegyen 1939 óta, a XVIII. kerület Bókaytelep részén található utca pedig 1932-ben kapta nevét.