A cél az élhető utcák megteremtése, ahol jó lakni, ahol jó élni. Ha az emberek nem csak ingázva járnak be a belvárosba, hanem maguk is ott élnek, a forgalom csökkeni fog. Mindegy milyen közlekedési eszközről is van szó.
Ezt a folyamatot szerencsére nem most kell elkezdeni. Az átalakulás kisebb-nagyobb zökkenőkkel és sok kísérletezéssel, de tulajdonképpen évtizedek óta tart Budapesten is. Olyan utcák, parkok, terek születtek, amelyeket mindenki szeret. Ma már nehezen tudjuk elképzelni a parkoló autókkal teli Vörösmarty és Erzsébet teret, vagy hogy milyen volt éttermek nélkül a Ráday utca, kávézók nélkül a Bartók Béla út, és kerékpársáv nélkül a Kiskörút. Talán nem is emlékszünk rá, milyen volt a forgalomcsillapítás előtt a Belváros főutcája a Kálvin tér és a Szabadság tér között, vagy mennyi autó hajtott át naponta a Kossuth téren.
Ma már látjuk, hogy az itt végrehajtott beavatkozások meghozták gyümölcsüket, élhetőbb terek jöttek létre. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a változások üteme mostanáig nagyon lassú volt. Ezek a beavatkozások önmagukban kevesek ahhoz, hogy megtartsák a belváros lakosságát, hogy ne csak egy turistaparadicsomnyi területet, de az egész, több kerületet magába foglaló belvárost is élhetővé varázsolják.
Ezen az oldalon szeretnénk bemutatni, milyen eredményeket ért el eddig a főváros, melyek a követendő példák, hol vannak még hiányosságok; és persze szeretnénk azt is, ha ebben a folyamatban minél többen részt vennének. Ha elmondanák, az ő utcájukat hogyan tehetnénk élhetőbbé, hogyan lehetne szerethetőbb, otthonosabb tereket létrehozni a lakókörnyezetükben.
Hogy a végén minden budapesti számára egyértelmű legyen: a város, ahol élni szeretne, az pont olyan, mint Budapest.
Olvass tovább:
- Milyen városban szeretnénk élni?
- Élet a belvárosban: ki kell lépni az ördögi körből
- Hogyan lesznek egészségesek az utcák?
