Volt miről beszélgetnünk, hiszen az ő feladatai azok, amelyekben mi, magyarok általában gyengélkedünk. Kerpel-Fronius Gábor szomorú hasonlattal mutatta be a város pénzügyi helyzetét:
„Low Budget, high impact projekteket akartunk csinálni. A koronavírus után most olyan lett a helyzet, hogy a no budget, high impact projektek következnek.”
„A részvételiség olyan gondolat, amely a legfontosabb számunkra. Azt gondolom, hogy akkor fogunk jól várost vezetni, ha az embereket bevonjuk, sajátjuknak érzik az irányokat, amelyek felé Budapest megy. Az átláthatóság is nagyon fontos dolog, hiszen meg kell az emberek bizalmát nyernünk.„
Podcast:
A főpolgármesterhelyettes megvilágította, hol követünk el stratégiai hibákat:
„A világ más részein a városok elindultak abba az irányba, hogy nem akarnak mindent ők maguk megvalósítani, kontrollálni. Olyan helyzeteket teremtenek, hogy nonprofit cégek, civil szervezetek el tudjanak látni bizonyos szolgáltatásokat. Ezeket a lehetőségeket a város megadja számukra. Mi mindent meg akarunk mondani, mindent magunk akarunk megcsinálni, miközben a világ dinamikusan működik. Ha nem leszünk kellően rugalmasak, lemaradunk. A támogató környezet megteremtése a feladatunk.”
A kérdések, amelyekre még választ kapunk:
- Mi lesz a közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási mintaprojektek sorsa?
- Hogyan működik egy modern európai nagyváros?
- Milyen „okosváros” megoldásokban gondolkodik Budapest?
- Hogyan lehet megszólítani azokat a polgárokat, akik eddig hallgattak?
- Mi történik azokkal a javaslatokkal, amelyeket a városvezetés nem fogad el?
- Hol elérhetőek a kitöltendő kérdőívek?
