Ha listázni kellene a város legismertebb, ikonikus épületeit, biztosan dobogós lenne a Parlament, a Bazilika és a Mátyás-templom, de most nem ezekről lesz szó, hiszen lakóépületekből is van jó néhány, amelyek nélkül Budapest nem lenne ugyanaz. Ahogy a Párisi-udvar és a Klotild-palota nélkül elképzelhetetlen a Ferenciek tere, a Bajcsy Zsilinszky úton sem lehet úgy végigmenni, hogy ne nézzen fel az ember a 19-es számú épület tetején fekvő szoborra, vagy az Anker megkopott homlokzatára a Deák téren.
Fonyódi Anita, a Kép-Tér Blog szerzőjének írása.
Írom ezt annak ellenére, hogy némelyik közülük már felépülésekor is kapott hideget-meleget és talán nem is illik bele a kánonba, mégis, az elmúlt évtizedek alatt elfogadtuk és talán meg is kedveltük őket. Következzen néhány jól ismert ház a város legforgalmasabb pontjairól, és építésük története mellett azt is megnézzük, hogy mi állt a helyükön korábban.
1 KÉP: Szemben a Deák Ferenc tér 3, a jobb oldalon az egykori Adria-palota.
Modern és Breitner áru- és lakóház – Deák Ferenc tér 3. (Deák Ferenc utca 23)
Rövid sétánkat a Deák téren kezdjük, a metrómegálló mögött magasodó, díszes homlokzat előtt. A korábbi, kétemeletes épület 1859-től az Ebner család tagjainak tulajdonában állt. A házban üzletek és egy zajos kávéház működött, ahova szívesen tértek be a vásáros zsidók, a környéken ugyanis igencsak pezsgő élet zajlott.
A mai, a Jugendstil szellemében született, szecessziós épület terveit Révész Sámuel és Kollár József építészek készítették Breitner L. Zsigmond és Stern Alfréd posztó nagykereskedők megbízásából. Az 1910 és 1912 között elkészült épület a földszintjén a Modern és Breitner Áruházat foglalta magában, a felső szinteken tágas polgári lakásokat, legfelül műtermeket helyeztek el.
Elkészülése után így festette le a Pesti Napló:
“az egész épület architektúrája azért erősen tükrözi (…) a harsogóbb és reklámszerűbb német architektura hatását. Óriási csigakacskaringók, nyelvűket öltögető torzfejek alatt egy-egy kis női vagy férfiakt görnyedezik s az épület túl magas és túl hegyes tornya egyenesen lehetetlenné teszi, hogy diszkrétebb művészi szándékok ezen a téren érvényesülhessenek.” Pesti Napló, 1912.02.18. 42. szám/Arcanum.hu
Az épület az ötvenes években sok társához hasonlóan elveszítette a fent kritizált saroktornyát.
Az Anker-palota
A Modern és Breitner korántsem kapott annyi vitriolos kritikát, mint a tér másik oldalán, vele szemben magasodó társa.
Az 1910-re, Alpár Ignác tervei alapján emelt, sok vita tárgyát képező Anker-palotát talán nem kell részletesen bemutatni, ebben a felsorolásban mégis azért érdekes, mert hatalmas tömege már állt, amikor az előző házat még építették. Helyén, a Bajcsy Zsilinszky út és Károly körút sarkán egykor az építtetőjéről Gyertyánffy-háznak nevezett négyemeletes bérpalota állt, ezt vette meg a biztosítótársaság 1864-ben és keresztelte át Anker-udvarra.
Sokszor idézik az építész feleségének mondását, aki az elkészült ház láttán állítólag így fejezte ki nemtetszését:
„Na, de Ignác! Nem szégyelli magát? Mit csinált maga itt?”.
Esetleges bontása sokáig képezte vita tárgyát, de végül maradt és ma már csak a felújításra vár, évről évre, egyre jobban.
A Madách házak- Károly körút 15-25, Madách tér 1-7.
Az Anker szomszédja a szinte intézményként emlegetett monstre épület, az Orczy-ház volt.
A város egykori krónikása, Hevesi Lajos 1876-ban nem véletlenül emlegette “kis zsidóváros, szabad Ghettó”-ként a három bejárattal és ugyanannyi udvarral rendelkező zegzugos épületet, amelyben valóban sajátos, a keleti bazárokhoz hasonlítható élet zajlott. Amikor Pest városa még fallal volt körülvéve s a zsidóknak sem itt, sem Budán letelepedni nem lehetett, Óbudán laktak. De az Orczy-ház a városfalon kívül épült, ráadásul pont ott, ahol a nagy vásárokat tartották, tehát sokan ebben a házban kerestek lakást és nyitottak üzletet. A ház belsejében számos kisebb-nagyobb bolt és raktár működött. Az egyik udvarban zsinagógát létesítettek, de volt itt imaház, iskola, rituális fürdő, kóser hentes, és a földszintjén a szintén kóser Orczy Kávéház várta a vendégeket. Részben az Orczy-ház és a mellette álló két másik lakóház helyére épültek fel a Madách házak névre hallgató, barnásvörös, klinkertéglás lakó- és irodaházak a harmincas évek végén.
A Városházával szemben elterülő hatalmas telekkel komoly tervei voltak a fővárosnak, mert eleinte ide szerették volna felépíteni az új Városházát. Miután ezt elvetették, a zsúfolt Erzsébetvárost átszelő Erzsébet, később Madách sugárút ötlete foglalkoztatta sokáig a várostervezőket.
Ez utóbbinak megfelelően készítették el a szabályozási tervet illetve írták ki a beépítésére meghirdetett nyilvános pályázatot. Mivel egyik tervet sem találták kivitelre alkalmasnak, a Tanács 1935-ben Wälder Gyulát bízta meg a tömb utcavezetési és telekosztási tervének elkészítésével valamint az egységes arculat kialakításával.
Wälder így az I. díjas Árkay Aladár-féle tervből felhasználta a sugárút felett diadalkapuként átívelő épületet, míg saját pályázatából beemelte az árkádos pilonokat. Az így megszületett 1936-os végleges terv kötelező homlokzati kialakítást írt elő Wälder rajzai alapján. A Kiskörút mentén és a teret szegélyező épületek tervezői között megtaláljuk a Hübner Tibor és Janáky István párost, Gerlóczy Gedeont, Málnai Bélát és másokat.
Bajcsy Zsilinszky út 19/a, 19/b.
Kicsit távolabb, a Deák tértől továbbhaladva a Nyugati tér felé a Bajcsy Zsilinszky út egyik legfeltűnőbb, modern stílusú épülete a Lázár utca és az Ó utca közti telket foglalja el, a 19/a és 19/b szám alatt.
A korábban itt álló épületek bontása után a hatalmas telket több részre osztva, 1937-ben megnyitották a Bajcsy közt. A mellette elterülő, főút felőli tömbre egységes homlokzati kialakítást írtak elő. A Bazilikához közelebbi, 19/a épület tervezője Schmitterer Jenő volt, míg a 19/b Fried Miksa és Fenyves István tervei alapján épült 1938-ban. A fekve támaszkodó férfi szobra a “b” épület 6. emelete feletti tetőről szemléli több mint nyolcvan éve az egyre növekvő forgalmat.
Mindkét épület belső kialakítása is elképesztően menő, és jó hír, hogy az “a” jelű ház utcai homlokzatán az egykori tulajdonost jelző fémbetűs feliratot is felújították pár éve. A korábbi kétemeletes épületből ez esetben egy kis részlet, a sarokrész látszik a Balassa-ház mellett a régi képen.
A sort még lehetne folytatni, a Ferenciek terén álló jól ismert és nagyjából már teljesen funkciót váltott épületekkel vagy akár az Astorián lévőkkel. Ha nem épülnek meg, nem csak az utcák, hanem mi, városlakók sem lennénk ugyanazok. A pillanatot, amikor először igazán megnéztük vagy megszerettük őket, talán fel tudjuk idézni, és némi fantáziával mindenki elképzelheti, mi lesz ötven vagy száz év múlva mondjuk a Párisi-udvar passzázsában vagy az Anker-palota udvarán. Vajon milyenek lesznek? És ugye állnak még?
Felhasznált irodalom:
- Ferkai András- Branczik Márta- Hajdú Virág- Molnos Attila – Oláh Éva: Pest építészete a két világháború között. Modern Építészetért Nonprofit Kft., 2001. (Madách házak, Bajcsy Zs. út 19/a, b)
- Hevesi Lajos: Karczképek az ország városából. Egy régi házról (Az Orczy-ház) Franklin Társulat, 1876. p. 157-164.
- Siklóssy László: Hogyan épült Budapest 1870-1930. Az Erzsébet sugárút. p. 288-295. Állami Könyvterjesztő Vállalat reprint sorozata, 1985.
A fentieken kívül a Budapest Időgép, a Hungaricana, az Arcanum, a Fortepan, a Budapest Képarchívum és a Mapire.eu adatbázisait használtam.
