A Nádas Péter Budapestje program keretén belül indult újra Ott Anna #olvassnádast című beszélgetéssorozata. A fesztivál mindhárom napján megrendezésre kerülő eseményen az ötletgazda minden nap egy az irodalomban és a Nádas-életműben jártas vendégével a szerző új regényéről, a Rémtörténetekről beszélget. Az első alkalomnak az Írók Boltja adott otthont, ahol szeptember 30-án Ott Anna Sárközy Bence szerkesztőt, a Libri Kiadói Csoport társtulajdonosát és kiadói igazgatóját kérdezte a regényről.
Császár Tímea (f21.hu) írása
Sárközy Bence már a beszélgetés elején kifejtette, hogy a regényről szóló kritikák leginkább a játékosságot és szabadságot hangsúlyozzák. Ott Anna ezután visszautalt a Sárközy Bencével való első beszélgetésükre, mikor a Párhuzamos történetek olvasási módjáról kérdezte az irodalmárt. Felidézte, hogy akkor az olvasás során kialakuló nyomozói pozícióra tértek ki leginkább, és innen indította kérdését: hogyan kell olvasni ezt a regényt?
A válasz egyszerű, de ugyanakkor trükkös is: Sárközy Bence szerint szabadon kell olvasni a Nádas-műveket, ami nehézkes abból a szempontból, hogy az alkotások címadásában érzékelhetünk egyfajta műfajmeghatározást, ami nem mindig tükrözi az adott írás zsánerét. A Rémtörténetek esetében a többes szám utalhat a rövid prózai történetekre, de itt nem novellákkal vagy elbeszélésekkel találkozunk, hanem egy regénnyel, így a cím becsapós lehet a befogadás mikéntjét illetően.
A következőkben a regény által bemutatott falu organizmusára, a vidék ábrázolásának radikális idegenségére és vadságára tértek rá. Ott Anna felvetette, hogy vajon a vidék közvetítése lenne-e a regény tétje. Sárközy Bence szerint nehéz írásba átültetni a vidéki nyelvezetet úgy, hogy az ne kapjon többletjelentést, így ez nagy kockázattal jár a befogadás során, viszont a regény sajátos nyelvezetével képes megoldani mindezt.
Nádas többi regényéhez viszonyítva ezután kifejtették, hogy a Rémtörténetekben más világgal találkozhatunk, mint a szerző eddigi műveiben, de ennek ellenére érzékelhető egy erős koherencia az életműben. Ott Anna Szolláth Dávid kritikájára hivatkozva – aki a Biblia és más régi történetek és a Családregény vége mellett most már a Rémtörténeteket is ajánlja azoknak, akik először olvasnak Nádast –, megkérdezte beszélgetőpartnerét, ő mit javasol azoknak, akik most kezdenének bele a hatalmas szerzői életműbe. Sárközy Bence szerint a Családregény vége terjedelme miatt megfelelő szöveg lenne a kezdéshez, de a befejezettség érzése kapcsán a Rémtörténeteket is ide sorolta.
A regény ősszel német nyelven is megjelenik, ennek apropóján a beszélgetés zárásaként a fordítás problémája vetődött fel: ha a regény nem akarja még a nagyvárosnak sem „lefordítani” a vidéket, akkor mennyire tud ez megvalósulni idegen nyelven? Sárközy szerint a fordítás során elsősorban a mondatteremtésre kell figyelni, a nádasi mondatokban lévő tempóra, légzéstechnikára és ezek fordíthatóságára.
A regényről a Nádas Péter Budapestje programsorozat keretein belül Ott Anna október 1-én Tompa Andreával beszélgetett, 2-án pedig Sipos Balázs következik. Az eseményről részletes információ ide kattintva érhető el. A teljes beszélgetés pedig itt hallgatható meg.
