Amit a történelem elpusztított (volna), a helyiek megmentették – ez lehetne a rövid története Kőbánya egyik legszebb és legrégibb műemlékének. A Conti kápolna, amilyen kicsi, annyira elpusztíthatatlan és, hogy ennyi mindent túlélt, abban nagy szerepe van a kőbányaiaknak.
Kovács Krisztina írása.
Tegye fel a kezét, akinek Kőbányáról a barokk jut eszébe!
Edzett helytörténészeken vagy feketeöves lokálpatriótákon kívül valószínűleg mindenkinek hamarabb gondol a téglagyárra, a gyógyszeriparra vagy a világos sörre, ha a X. kerület kerül szóba. Pedig Kőbánya története sokkal messzebb nyúlik vissza az időben. Ez esetben egészen Mária Terézia uralkodásáig.
A fogadalmi kápolna
Történt akkoriban, hogy nagy-nagy szerencse érte Conti Lipót Antal kőfaragó mestert. Nemcsak ő, hanem a felesége is túlélte a kolerajárványt. Hálából megfogadta, hogy kápolnát állít Szűz Mária tiszteletére az Óhegyen.
A kápolna el is készült 1739 és 1740 között – Conti mester maga faragta ki egy kőből az oltárt és külön a szobrokat: Mária szüleit, Annát és Joachimot, valamint a betegségektől védő szenteket: Sebestyént, Rókust és Rozáliát. Az oltárra pedig természetesen Szűz Mária, konkrétan egy innsbrucki oltárkép másolata került.
Mivel akkoriban itt találkozott össze a három legforgalmasabb útja a környéknek, gyakran betért ide az erre járó. 1786-ban azonban a leggyakorlatiasabb Habsburg, II. József egy rendelettel bontásra ítélte a fogadalmi kápolnákat, mondván, hogy építőanyagként mennyivel több hasznot hajtanának. Legtöbbjük el is tűnt. Conti mester felesége, Drenker Krisztina azonban el tudta intézni, hogy a kápolna megmeneküljön – erre is jó, ha az ember családja ad szállást az átutazó uralkodónak.
A plébániatemplom
1802-től a kápolna körül formálódott ki a kerület korabeli városközpontja, sőt 1881 és 1899 között, még mielőtt felépült volna a csodaszép Szent László templom, ez a picike épület volt Kőbánya plébániatemploma is. Ehhez mondjuk ki kellett egészíteni egy könnyűszerkezetes épülettel, hogy elférjenek az örvendetesen megszaporodott számú hívek. Akkoriban az egész kápolna töltötte be a szentély szerepét – a könnyűszerkezetes rész később jó szolgálatot tett a Kőbányai Torna Club termeként…
Ha meg akarjuk nézni a korabeli Kőbányát, elég bemennünk a kápolnába (ez nem mindig egyszerű, de nem lehetetlen). A bal hátsó falon, egy zászló mögött szemérmesen meghúzódva egy szokatlan festményt láthatunk: a magas egyházi tisztséget betöltő komoly szakállas férfiút, egy hordó társaságában. A kép még rejtélyesebb, ha tudjuk, hogy a férfiú maga Orbán pápa, az első, akinek bizonyítható a pápasága: 222 és 235 között uralkodott Szent Péter trónján.
Hogyan került Kőbányára? És miért van mellette hordó? A magyarázat egyszerű(?): mivel I. Orbán pápa egyik rendelkezésében megszabta, hogy a szentáldozáshoz milyen edényeket lehet használni, gyakran ábrázolták kehellyel a kezében – így lett ő az évszázadok során a borászok, szőlősgazdák és hordókészítők védőszentje.
Mivel a kőbányai hívek sokáig a szőlőmunkások közül kerültek ki, szerették volna, hogy az életükben legilletékesebb szent is felkerüljön a kápolna falára. A kép hátterében szereplő szőlő ezért valószínűleg a korabeli munkahelyüket ábrázolja: minél nagyobb a hasonlóság, annál nagyobb az esély a jó termésre. Szent Orbán közbenjárásában akkoriban annyira hittek, hogy amennyiben elverte a jég a szőlőt, gyakran ledöntötték, besározták vagy megvesszőzték a szent szobrát.
Szerencsére a Conti-kápolnában ennek nincs nyoma. Pedig a filoxérától vagyis a szőlőgyökértetűtől még ő se tudta megmenteni a híveit: a XIX. század végén kipusztultak a szőlőültetvények. A kőbányaiak viszont nem adják fel könnyen – vízözön esetén valószínűleg kopoltyút növesztenének. Ebben az esetben átálltak a sör- és téglagyártásra. A kápolna pedig többször megroggyant, bombatalálat érte, és előfordult, hogy a padozaton egy méter magasságban állt a …khm… guanó, mert a templomot bezárták ugyan, de erről valahogy a betelepülő madarakat elfelejtették értesíteni.
A barokk műemlék
A kőbányaiak minden esetben rendbe hozták, általában saját erőből és közadakozásból. Nem kaptak érte más földi jutalmat, mint azt, hogy a nevük felkerült egy papírra, amit az egyik utolsó renoválás során találtak meg, az oltár mögé rejtve. Azóta még az utat is odébb tették, hogy a kápolna biztonságban legyen a megnövekedett forgalomtól.
Szóval a kápolna köszöni szépen jól van, hivatalosan is országos jelentőségű műemlék és a Rózsák terei görögkatolikus egyházközösséghez tartozik. Ezért is került az innsbrucki Madonna és Conti mester szobrai mellé egy Pantokrátor ikon is, amelyen az ítélő és irgalmat osztó Krisztus látható, tanúsítva, hogy egyszerre irgalmasnak és igazságosnak lenni akkora feladat, hogy arra csak a Megváltó képes.
