Május közepén online lakossági fórumot tartott a BKK a Lánchíd jövőjéről. Kíváncsiak voltunk, milyen kérdések merültek fel a találkozón, ezért megkerestük Bodor Ádámot, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatóját, aki a tapasztalatai mellett azt is elárulta a Budapest TE meg ÉN podcastban hogy hogyan változott a forgalom a híd újranyitása óta a belvárosban, és hogy örül-e annak, hogy a közlekedés-szervezésről minden budapesti elmondhatja a véleményét.
A BKK lemodellezte az összes lehetséges forgalmi rendet a Lánchíd visszakapcsolásakor.
„Tavaly ősszel elkészült egy belső anyagunk, amely arra vonatkozott, hogy milyen legyen a forgalmi rend a Lánchídon. Az első opció az volt, hogy engedjük vissza azt a forgalmat, ami korábban volt. Ezt nem kell modellezni, mert tudjuk mit jelent. Volt egy kettes változat, a forgalomcsillapított Lánchíd, ez azt jelenti, hogy azt a forgalmi rendet tartjuk fenn, ami most a tesztidőszakban van. A harmadik opció az volt, hogy egyirányúsítjuk a Lánchidat Budáról Pestre és a Szabadság hidat pedig Pestről Budára, ez a kerékpárosoknak nagyon kedvező lett volna, mert mindkét hídon kerékpársávot is ki tudtunk volna alakítani. Hálózatot terveztünk ezekhez az opciókhoz, megvizsgáltuk, és az látszott, hogy az első verzióhoz a legkevésbé kedvező visszatérni, és a tesztidőszakban bevezetett forgalmi rend az ideális.”
Felületes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy régen ugyan dugó állt a Lánchídon, de most üres.
„Amikor csak buszok, taxik és kerékpárosok járnak a hídon, több ember és gyorsabban tud átjutni rajta, mint akkor, amikor személyautóknak is nyitva állt, akkor átlagban 1,2 ember ült egy autóban. Nem az a cél, hogy minél több négyzetmétert fedjenek be a járművek, hanem, hogy minél több ember átjusson, minél gyorsabban, dugó nélkül.”
2019-hez képest idén áprilisban 2000 fővel növekedett a közösségi közlekedést használók száma a Lánchídon. Vajon ez a szám meddig növekedhet?
„A jelenlegi napi 16 000 főről az én elképzelésem szerint 20 000 főig emelkedhet, ha tovább folytatódik a forgalomcsillapítás és még jobb közösségi közlekedési hálózatot teszünk oda, de ahol nagyon komoly növekedési potenciál van, az a kerékpáros közlekedés. A mostani 2000 fő/nap nagyon gyorsan fel tud majd ugrani 5000 főre. Amennyiben ezek teljesülnek, már azon a nagyságrenden vagyunk, ahol korábban a dugóban álló hídon átkelő emberek száma volt, miközben nincs dugó, nincs olyan szén-dioxid kibocsátás, légszennyezés, és tudjuk humanizálni azokat a tereket, amelyeket jelen pillanatban a híd két oldalán ezek a borzalmas nagy körforgalmak foglalnak el.”
A Lakógyűlés eredménye dönt majd végül a Lánchíd sorsáról.
„A BKK a Főpolgármester elé tárta szakmai javaslatát. A főváros vezetése azt mondja, hogy ez egy értékválasztási kérdés is, vagyis fontos, hogy a lakók milyen Budapesten, milyen városban, környezetben szeretnének élni. Az embereket erről megkérdezni nem rossz, szakemberként inkább az zavar, hogy az egész belekerült egy politikai térbe, ami nem teszi könnyűvé az érvelést, de ilyen ez a popszakma. A közlekedés olyan terület, amihez sokan úgy érzik, értenek, de ez nem feltétlenül baj, örülök, hogy az én szakterületem ilyen gyakran kerül a közbeszéd homlokterébe.”
Podcast – hallgasd meg!
A podcast további témái:
- Mik voltak a Lánchídról szóló online lakossági fórum tapasztalatai?
- Mi a BKK elképzelése a belváros forgalomcsillapításáról?
- Miért ragaszkodik a BKK a Lánchídon a 30 km/órás sebességhatárhoz?
- Vajon mennyire nőtt meg a többi híd forgalma a Lánchíd lezárásakor és a jelenlegi tesztidőszakban?
- Hogy kell elképzelni a BKK modellező munkáját?
- Milyen további ötletek hangzottak el szakmai körökben a Lánchíd közlekedésével kapcsolatban a BKK javaslatain túl?
- Mi akadályozza az útdíj bevezetését?
