A világ nagyvárosai komoly problémákkal szembesültek az utóbbi években. A betonnal teli települések nyári hőmérsékleti adatai riasztóak. Az ingatlanhoz jutás lehetősége, a lakhatás, komoly kihívások elé állította a városlakókat. A belvárosok – az airbnb megjelenésének és népszerűvé válásának következtében – lakosaikat vesztették. Az Európai Unió fővárosai közül, a bérekhez viszonyított lakásbérleti árak fővárosban a legmagasabbak jelenleg. Erre a helyzetre reflektál a budapesti Lakásügynökség megjelenése, amelynek célja egy új lakhatási modell kiépítése. Emellett elkezdte munkáját az AHA – vagyis az Affordable Housing for All – Budapesti szervezete is, amely egy Európai Uniós program keretében olyan integrált szolgáltatási modellt dolgoz ki, amely magába foglalja a használaton kívüli, nem lakáscélú középületek energiahatékony szociális lakásokká történő átalakítását, a szociális lakáskínálat új, rugalmas és megfizethető megoldásokkal történő bővítését, valamint kipróbál preventív szociális és energetikai beavatkozásokat, amelyek megfizethetőbbé teszik az otthonokat, egy egyedülálló Korai Jelző Rendszerre építve. A program keretében Újpesten egy használaton kívüli iskolát alakítanak át egy 26 lakásos lakóházzá.
A Budapest Te meg Én – Veress Dóri és Gellért Gábor – vendégei ezúttal Humayer Balázs, az AHA Budapest szakmai vezetője és Kovács Krisztina, a Kortárs Építészeti Központ munkatársa.
Hogyan lehetséges, hogy nálunk a legdrágább albérletben élni?
Sok összetevő miatt alakult így; az airbnb megjelenése felhajtotta az árakat. Ez egyébként a világ valamennyi nagyvárosában nagy probléma, csak mindenhol máshogyan reagálnak erre az emberek. Az európai nagyvárosok többségében belátták, hogy nem bírják a befektetőkkel való árversenyt, és kiköltöztek a belvárosból. Mi magyarok a tulajdonban hiszünk, így inkább irreális áron vásároljuk meg az ingatlanokat.
A városnak feladata, hogy a belvárosok kiüresedését meggátolja…
Minden város próbálkozik ezzel, Vannak eszközök, amelyekkel egy városvezetés belenyúlhat a folyamatokba, ezekhez azonban csak nagy odafigyeléssel szabad hozzányúlni. Látunk példákat. Ilyen lehetőség a befektetési céllal vásárolt, üresen álló ingatlanok megadóztatása, vagy a rövid távú lakáskiadások rendeletben való szabályozása. Inkább arra kell törekedni, hogy a megfizethető lakhatás ösztönzésével befolyásoljuk – jó irányba – a lakáspiacot.
(Fotó: Képszerkesztőség)
A budapestiek a saját tulajdonban gondolkodnak, nem szeretnek bérlakásban élni.
Ez a rendszerváltás után így alakult ki, mindenki olcsón megvásárolhatta a lakását, így értékes tulajdonhoz juthatott. A kormány is alkalmazkodott a helyzethez, és a saját ingatlanhoz jutáshoz talált ki konstrukciókat. A CSOK vagy a Babaváró ilyenek. Ezek a lehetőségek azonban leginkább azoknak nyújtanak segítséget, akiknek vannak erre fordítható saját pénzösszegeik is. A megfizethető bérlakások rendszere, amelyek megkönnyítik egy új család indulását, jelenleg nincsenek fókuszban.
Podcast – hallgasd meg!
Kérdések, amelyekre válaszokat ad a podcast:
- Miért régi ingatlanok átalakítása, miért nem új ingatlanok építése?
- Mi a szerepe a Budapesti Lakásügynökségnek?
- Hogyan érdemes egy új lakókörnyezetet kialakítani?
- Hogyan választják ki azokat a családokat, akik részt vehetnek a programban?
- Mennyire építészeti és mennyire szociológiai, pszichológiai kérdés egy lakóközösség kialakítása?
- Mit jelent a Korai Jelző Rendszer?
- Mivel foglalkozik a Lakhatási Iroda?
